Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
III. A magyar rendiség és a regulamentumok
(Provincialis Commissariatus) néven alakult meg,4" de mellette a hagyományos rendi közigazgatási szervek (törvényhatóságok. Udvari Kancellária, és Magyar Királyi Helytartó- tanács) feladatát képezte a különböző regulamentumok előírásainak végrehajtása, mint például az előfogatok megszervezése, az adóhátralékok beszedése, és a katonaság elszállásolása. Ezért joggal vetődik fel a kérdés, hogy 18. századi magyar nemesség tudta-e, és ha igen, milyen mértékben és mely fórumokon befolyásolni a hadsereg eltartását szabályozó pátensek tartalmát. Az első kérdésre, miszerint gyakoroltak-e befolyást a magyar nemesek a királyi rendeletekre már előzetesen is, határozott igennel válaszolhatunk. Példaként lehet említeni a vadászattal kapcsolatos törvény tartalmának átvételét az 1730. évi és az azt követő szabályzatokba. Az 1751. évi regulamentum magyar fordításának címébe is belefoglalták az országgyűlési egyeztetés tényét. III. Károly 1716-ban kibocsájtott rendeletében elismerte a pozsonyi concursus együttműködését a jogalkotási folyamatban.411 412 Sőt már az 1698. évi hasonló tanácskozást is a katonai szabályzat egyeztetésének céljával hívták össze.413 Mindezek alapján tisztáznunk kell az országgyűlések és concurusok szerepét e kérdésben, hiszen azok számos esetben (1698, 1711, 1715, 1723, 1729, 1751) a szabályzatok megjelenése előtt néhány hónappal fejezték be munkájukat. A 18. század első felében azonban nem csupán a diétán és a megyegyüléseken hallatta hangját a magyar rendiség, hanem erre lehetősége nyílt a Magyar Kancellária és a Helytartótanács keretein belül is.414 415 Ezért figyelembe kell venni e hivatalok szerepét is. A fennmaradt, szinte kimeríthetetlen forrásanyag nem teszi lehetővé ezúttal sem egy teljes körű kutatás folytatását. Mindazonáltal feltételezhető, de legalábbis remélhető, hogy az összegyűjtött adatok alapján megrajzolt kép nem torzít. A magyar nemesség érdekérvényesítő erejét alapjaiban határozta meg a Habsburg uralkodók és a képviseletükben eljáró hivatalnokok szemléletmódja, ezért érintőlegesen utalni kell I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia katonai rendeletalkotását befolyásoló elveire, illetve a magyarokkal szembeni hozzáállásukra. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy I. Lipót kései hadi szabályzatai megalkotásán keresztül egyrészt a Monarchia anyagi helyzetének stabilizálására törekedett,413 másrészt szem előtt tartotta alattvalói terheinek csökkentését, ezért támogatta a Hausmannskost eltörlését. Az udvarba érkező hírek alapján a lakosság mindenütt azt tapasztalta, hogy a katonaság természetbeni élelmezése esetén 411 A hivatal megalakulására vonatkozóan ld. Ember, 1934. 412 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 4. 58. v. 413 Iványi, 1991. 176. o. és Szíjártó, 2006a. 187. o. 414 A Kancellária, a Helytartótanács és az alárendeltségében működő Tartományi Biztosság királyi hivatalokként alakultak meg, de a rendi dualizmus 18. századi szakaszának tárgyalásain időről időre a nemesség álláspontját képviselték, szerepüket nem lehet a reformkor idején mutatott viselkedésük alapján megítélni. Ld. Felhő-Vörös, 22. o. és Ember, 1983. 16. o. skk. 415 Az 1699-től tanácskozó Deputatio des Status publico-oeconomico-militaris emiatt vette tervbe az ezredek törzskarának karcsúsítását és a porciók értékének megváltoztatását, ld. ÖStA FHKA HKA HF U r. N. 402. 1699 okt. 409. r. és 412. v. Ezúton köszönöm Kas Gézának, hogy rendelkezésemre bocsátotta a Deputatio des Status publico-oeconomico-militaris bécsi levéltári anyagáról készített fénymásolatait. 83
