Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek

ezért 1684-ben Christof Abele vezetésével egy helyszíni vizsgálóbizottságot alakított a kihágások kivizsgálására. E testület munkájának segítésére a megyéknek biztosokat kellett kijelölniük, akik a megyehatáron várták a bizottságot.'1" Az eseti kiküldöttek azonban nem lehettek mindenütt jelen, ezért 1. Lipót 1673-ban drákói szigorral megalkotott katonai rendtartásának betartását nem tudták ellenőrizni.311

A szabálysértési eljárással kapcsolatos első utalások az 1695. évi regula- meniumban jelentek meg. Ezek szerint a fegyelmezetlen katona ellen a lakosoknak a körzeti hadbiztos előtt kellett panaszt tenniük, amelyet ez utóbbi továbbított a közlegény, altiszt vagy alacsonyabb rangú tiszt elöljárójának fegyelmi büntetés kiszabása céljából. Az ezredesek és más magasabb rangban szolgálók kihágása esetén a körzeti parancsnoknak kellett eljárnia. Az ő esetükben, ha bűnösnek találtattak, akkor a Haditanács értesítése mellett felfüggesztették őket beosztásukból. Csak a súlyosabb szabálysértések esetén utalták az ügyet hadbíróság elé.312 A katonai hatóságok eljárási monopóliumán ejtett rést a következő, 1697. évi szabályzat, amely szerint a kihágás közben tetten ért katonát a polgári hatóságok is őrizetbe vehették, de 24 órán belül át kellett adni a vétkest elöljárójának.313 A katonai vonulások alkalmával elkövetett kihágások rendezésére néhány tisztnek a károk jóvátételéig a civil magisztrátusok mellett kellett maradniuk.314 Az 1699. évi pátens tovább szigorította az eljárás menetét, miszerint ha a fegyelmezetlen katona elöljárója nem akart vagy nem tudott megfelelő elégtételt adni a sértettnek, akkor ez utóbbit is őrizetbe lehetett venni.3'5 Ekkor állapították meg, hogy a kihágásokat jogvesztő hatállyal 14 napon belül kellett jelenteni a fegyelemsértö katona elöljárójának.316 Daun hadbiztos úgy vélte, hogy a rövid bejelentési határidő az adózók érdekét szolgálja.317 3

3I" MOL A 35. 1684. No. 170. „[...] committendum et mandandum esse duximus, quatenus dum et quamprimum per praememoratum intimum consiliarium nosttum Christophorum liberum baronem de Abele eatenus requisiti et de die adventus sui cerificati fueritis, actutum in occursum eujusdem alios commissarios vestros praevie in eum finem ordinandos, qui eum ad vos locumque destinandum deducant, expedire et non tantum verbis eiusdem minime nostro vobis proponendis, fidem indubiam adhibere, verum semper quoadusque vobis praesens fuerit, omnibus benevolentiae, et hospitalitatis officiis excipere, et prosequi imo, ubi necessitas expostulaverit viarum ducibusque, curribus et hospitiis, caeterique ad commodique expeditiusve conficiendum hoc delegatum munus iterque suum necessariis opportunisque rebus prompte juvare [...] velitis et debeatis.” Ld. uo. No. 171.

11 Fejérpataky, 165-166. о. és nyomában Újfielyi. 179. о. a szigorú katonai rendtartás megalkotásának idejét tévesen teszik az 1686. évre.

312 Hornyik, 432. o.

313 Lünig 11. 716. o.

314 Lünig II. 718. o.

315 RakÓczy. 1997. 347-348. o.

316 RÁKÓCZY. 1997. 349. o.

í17 MOL A 15. 1700. No. 117. „Neque obstat, quod ordine conscribendis excessibus officiales per comitatum deputari vel ejusmodi compilationibus majora temporum intervalla impendi soleant [...] omnes tales interjectae morae perdendo tempori inutiliter et nullo tamen damnificatis emolumento veniant, proinde patentibus et regulamentis Caesareis poena certa praeclusi et praescripto termino prohibentur.”

61