Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek
A rendelkezésünkre álló adatok ellentmondásosak; a nyomtatásban megjelent pátens szövegével ellentétben az eredeti szabályzat a lovas katonák porcióját 4 Ft 30 krajcárra teszi.2"1 További problémát jelent, hogy a szabályzat pontosan tartalmazza a különböző rangban szolgálatot teljesítők napi illetményét, és ez nem hozható összhangba a fenti összegekkel. Ennek alapján egy közlegény ugyanis télen napi 6,66 krajcárt kapott, ami havi szinten 200 krajcárt azaz 3 Ft 20 krajcárt tett ki a kenyér mellett, amelynek napi elszámolási értéke a téli félévben havi 1 Ft-ra rúgott. Az uralkodó a Hausmannskostoi, azaz a természetbeni élelmezést a korábban tapasztalt számtalan visszaélés miatt eltörölte.202 A felszabadító háborúk idején megfigyelhető az a tendencia, hogy a természetbeni ellátmányt egyre nagyobb arányban váltotta fel a készpénzfizetés. Az 1683. évi szabályzat szerint a katonának még járt kenyér, hús és ital is. A bor vagy söradási kötelezettséget az 1695. évi szabályzat eltörölte. Két évvel később előbb a tiszteknek járó természetbeni ellátmányt hagyták el, majd 1699-ben a Hausmannskostot már a közkatonák sem vehették igénybe, mivel számosán visszaéltek vele. Ez a pont érvényben maradt még az 1710-ben kiadott rendeletben is.203 A Rákóczi-szabadságharc leverése után szükség volt a katonaság ellátásának új szabályozására. A porciók értékét a főtisztek (zászlóssal bezárólag) esetében 4 Ft-ban, a lovakét 3 Ft-ban, a közlegényekét pedig 5 Ft-ban állapították meg, amelyek közül az equilis porciói - a korábbi évtizedek szokásainak megfelelően - csak természetben lehetett biztosítani. Az őrmesterek és az alacsonyabb rangban szolgáló katonák azonban - az 1710. évi regiilamentum utasításával ellentétben - ismételten természetben kapták a kenyér mellett a húst is.204 Ha a katonák az egyik vagy másik 214 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 1. 2. v.-3. r. „Diejenige aber so das Brot vom Quartiers- Mann bekommen sollen und zwar die vom Fueß-Volck das ganze Jahr durch auff die Portion des Monaths 3 Fl. und die von der Reutherey in sechs Winter-Monathen Monathlich 4 Fl. 30. kr. und in denen sechs Sommer-Monathen deß Monats 3 Fl. in paren Geld folglich neben dem Brod die nachgesetzte tägliche Löhnung auß oder durch die Cassa empfangen.” 202 LüNIG II., 722. „erstens haben wir wahrgenommen, daß die Hausmannskost, so Wir in besagten unserem Regelment für den gemeinen Soldaten gnädigst verordnet gehabt haben, und welche an sich selbst, und in rechtem Verstand und Gebrauch dem Quartiersmann keine sonderbare Beschwemiß dem Soldaten aber ein grosser Behelf!' und Zubusse seines täglichen Unterhalts gewest wäre, einen ganz andern Effect gewonnen, und von einigen der Miliz, als ein Prätext und Mittel angewendet worden ist, den Haus- oder Quartiersmann vielfältige Beträgnisse anzuthun.” 21,3 Timon, 1938. 53. o. 2"4 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 14. 10. v. „Portiones orales juxta priora Caesarea, Regiaque Regulamenta ipsi militiae aeque equestri, quam pedestri aut re torrnentaria contentae respectivae quinque, quatuor aut tribus florenis partim in parata pecunia, partim in natura came et pane, equiles vero solummodo in natura praestandae et exolvendae erunt, ita ut pro unaquaque portione orali quibusvis tam apud statum generalem, quam penes legiones existentibus, nec non aliis superioribus officialibus inclusive cum signiferis utriusque nationis Germanicae et Hungaricae universaliter quatuor floreni pendantur [...]” 42
