Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.2. Az uralkodói rendeletek

használták.147 Az 1699. évi szabályzatot Nagyszombatban jelentették meg nyomtatásban,148 149 150 151 az 1751. évi pátens pedig Budán látott napvilágot szintén magyarul.140

Latinul az 1695. évi regulamentum a kecskeméti városházán állt a városi tanács tagjainak rendelkezésére.'50 Az államigazgatás nyelvén, nyomtatásban az 1697.,ы az 1745. és 1747. évi katonai rendeletek jelentek meg.152 A katonasággal való együttműködés szabályai tehát a kortársak számára is elérhetőek, megismerhető- ek voltak. A fentiek mellett az 1720. évi utasítás látott külföldi kiadásban napvilágot németül 1723-ban.153

II. 2. a. A rendeletalkotások indoka

A hadsereg és a civil népesség együttélését minden korszakban pontosan kellett szabályozni, hogy a polgári lakosság elmenekülése vagy esetleges lázadása ne fossza meg az uralkodót a sereg fenntartásához szükséges jövedelemforrásoktól. A Habsburg Monarchia uralkodói is újra meg újra írásba foglalták az együttműködés szabályait, és a rendeletekben utaltak megalkotásuk indokaira is.

1683-ban csupán egy rövid, a katonaság eltartására vonatkozó uralkodói mandátumot bocsájtottak ki, ezért 1. Lipót nem tért ki a jogszabály keletkezésének hátterére, mint ahogy az 1695. évi szabályzatban sem.'54 A lakosság panaszai 1697-re ráébresztették az udvart korábbi téves helyzetértékelésére, miszerint a lakosság számára biztosított választási lehetőség a katonák természetbeni és készpénzbeli ellátása között nem köny- nyebbséget, hanem éppen ellenkezőleg súlyos tehertételt jelentett. A fegyveresek ugyanis számtalan alkalommal a termények értékének kétszeresét vagy háromszorosát is követelték a lakosságtól.155 A korábbi előírásokkal azonban nem csupán a civil lakosság volt elégedetlen, hanem a katonaság is, ugyanis a tisztek a zsold jelentős hányadát visszatartották különböző költségek ellentételezésére. A nagyszámú porció kivetése arra a téves következtetésre vezette az udvari hivatalokat, hogy a katonai egységek teljes létszámban tartózkodnak téli szálláshelyükön. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy amikor a katonák fegyveres szolgálatára volt szükség, akkor a sereg ereje gyakran elégtelennek bizonyult.

147 PML IV. 1-d. 1697/No. 1.

I4S Rákóczy, 1997. 332. o.

149 Ld. Regulamentum 1751.

150 Hornyik, 440. o.

151 Rákóczy, 1997. 331. o.

152 Ld. Regulamentum 1745. és az 1747. évi CJH II. 223-229. o.

153 Lünig II, 731-745. o.

154 Hornyik, 425. o.

155 Lünig II, 707. o. „[...] besonders aus dem Königreich Hungam häufige und continuirliche Klagen einkommen, weichergestalten ihnen sothane Option, die Verpflegung in Natura oder im Geld zu reichen, keineswegs zu statten kommen, sondern unter dem Praetext des aequivalentis pretii rerum dergleichen Zumuthungen von der Miliz geschehen thun, wodurch unser gnädigsten Intention schnurstracks zuwieder, die Last nicht erleichtert, sondern verdoppelt oder verdreichfacht werde.”

34