Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

II. Az állandó hadsereg ellátásával kapcsolatos kérdések jogszabályi háttere - II.1. Törvényei keretek

Az ingyenmunka- és fuvarozási kötelezettséget 1729-ben eltörölték, mivel az országgyűlés a gratuitus labort évenkénti 24 000 forinttal megváltotta azzal a céllal, hogy bérmunkásokkal pótolhassák a parasztok munkaerejét.1 IS

II. 1. d. A katonaság elszállásolására vonatkozó törvények

A lakosságra nehezedő harmadik tehertételt a katonák elszállásolása jelentette. E kötelezettség alól a nemesi és egyházi ingatlanok a középkor óta mentességet élveztek."4 Ezt a kedvezményt 1715-ben kiterjesztették a bányavárosokra is, amelyet 1723-ban megerősítettek."" Hasonló kiváltságban részesült Horvátország is 1741-től kezdődően.121 A beszállásolás egyéb részleteit azonban törvények nem szabályozták.

II. 1. c. A katonai kihágások kivizsgálását szabályozó törvények

A császári hadsereg tisztjei és közkatonái által elkövetett túlkapások orvoslása érdekében 1550-ben törvényt alkottak arról, hogy a katonák által okozott károkat a vétkesek zsoldjából le kell vonni.122 A kártételek okozóit a nemzeti szokásaik és törvényeik szerint kellett büntetni.12’ Az eljárás lefolytatása és az ítélethozatal egyformán a király által kirendelt vizsgálóbíróknak feladatkörébe tartozott.124 A tizenöt éves háború éveiben az országgyűlés az országban harcoló katonaság nemzeti megoszlása szerinti német, olasz és magyar bírák kinevezését javasolta a bűnösök feletti ítélethozatalra.12’ A polgári hatóságok még a 17. század első éveiben sem járhattak el a fosztogató katonákkal szemben, hanem a rablókat csupán feljelenthették a végbeli kapitányoknál és más elöljáróiknál."6 A külföldi katonák egyre nagyobb arányú magyarországi állomásozása miatt 1681-ben törvényt hoztak a velük szemben történő eljárásról, miszerint a magyar törvényhatóságok és hiteles helyek által lefolytatott - nyilván a jogsértések körülményeinek tisztázására indított - vizsgálatok eredményét a katonaságnak el kellett fogadnia. A törvény egyébként a tisztek feladatává tette a vétkesek megbüntetését és a jóvátétel kifizetését. A magasabb rangban szolgálók érintettsége esetén a nádorhoz, illetve a felső-magyarországi főkapitányhoz intézett kérvény után két nemzetbeli

"SCJH CD, 1728.1. te.

119 CJH CD, 1464. XXVIII. te.. 1522. XXXVI. tc„ 1543. XXIV. te., 1567. XXXIX. te.. 1618. LVIII. te., 1715. XLIII. te. 5. §.

1211 CJH CD. 1715. XLIII. te. 5.§, 1723. LXV. te. 2§.

121 CJH CD. 1741. XLVIII. te.

122 CJH CD. 1550. VIII. te. 4. §.

123 CJH CD. 1557. XX. te.

124 CJH, CD, 1559. V. te. 3-4§.

125 CJH CD. 1595. XXV. te.

126 CJH CD. 1604. VI. te. 2. §.

30