Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.9. A megye katonasággal összefüggő panaszai az országgyűléseken
természetben történő megadásához kötődő szabálysértések, valamint a helyőrségeknek járó szolgáltatásokkal kapcsolatos visszaélések.1062 1063 A concursus az adófizetés alapjául szolgáló porták számát újraszabályozta, mégpedig úgy, hogy azok számát az 1717. évi 6094,5-ről mintegy 9,5%-kal, 5518,25- re csökkentette. Az adóalap mérséklése azonban nem érintette a Tiszántúli kerületet, így az általa fizetett adóösszeg aránya csekély mértékben emelkedett az országra kivetett összeg 7,9 %-áról 8,8 %-ára. Pest megye esetében mechanikusan, az országos változások arányának megfelelően csökkentették portaszámát 117-ről 104,25-re. ” A következő esztendők rendi gyűlésein a Pest megyei követek működésére vonatkozó adatok hiányoznak. A megyét 1720-ban is Szeleczky Márton képviselte, aki alország- bírói kinevezésének köszönhetően már nem a megyei követek között, hanem az alnádor mellett kapott helyet a tanácskozáson.1064 IV. 9. c. Az 1722/23. és 1728/29. évi országgyűlések Az 1722/23. évi diétára ismételten Szeleczky Márton alispánt, valamint Pászthory Imre jegyzőt választották Pest megye követévé. A számukra készített utasítás nem került elő, az országgyűlésen azonban előadták a katonasággal kapcsolatos panaszaikat, amely szerint a megye 1709 óta ellentételezés nélkül szállított tűzifát Budára a helyőrségnek, a várparancsnok - máshol szolgáló kollégáihoz hasonlóan - megvámolta a Dunán hajózókat, a kerületi hadbiztos pedig számtalan esetben követelt indokolatlanul ingyenes előfogatadást.1065 A megyegyülés a következő országgyűlésre Szeleczky Mártont és Mágocsy Mihály alispánt küldte érdekei képviseletére, akik közül az előbbi alországbírói megbízatása miatt továbbra is hivatalból az alsó tábla tagja volt. Utóbbit betegsége miatt Bohus Sámuel váltotta fel.1066 A kiadott követutasítás egyrészt az adó- és katonatartási teher szinten tartását tűzte ki a követek feladatául, másrészt a Budára juttatott szolgáltatások mértékének csökkentését célozták meg.1067 Szeleczky Márton a kiadott utasítás ellenére javaslatot tett a hadiadó 120 000 Ft-os emelésére, de az első szavazáson előterjesztése ellen és a közgyűlési határozatnak megfelelően szavazott. Néhány nappal később azonban a követek megváltoztatták álláspontjukat; elfogadták a contributio összegének megemelését.1068 Az 1728/1729. évi diéta végül 2 138 000 Ft-ról 2 500 000 Ft-ra emelte az éves adó mértékét, de ennek hatását mérsékelte, hogy eltörölték a várak számára járó tűzifa és gyertya szolgáltatását, valamint csekély összeggel megváltották az mgyenmunkát is. 1(162 Demkó, 95. o. 1063 PML IV. 1-b. 7. k. 93-96. p. 1064 PML IV. 1-b. 8. k. 1. p. 11,65 MOL N 51. Lad. M. Fase. DD. No. 164. 4. r-6. r. Ld. még PML IV. 1-a/l. 12. k. 853. p. 1(166 Bohus Sámuel részvételére vonatkozóan ld. Borosy, 199.3. 2452. és 2521. regeszta, Mágocsy és Szeleczky megválasztására vonatkozóan ld. Borosy, 1993 2374. regeszta. I(,67'borosy-Szabó, 2002. 379. regeszta 1068 Szíjártó, 2005. 290-291. o. és 611. o. 1. térkép 181
