Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.3. Az előfogatok biztosításával kapcsolatos feladatok
Edward Wortley Montaguet, Anglia frissen kinevezett, új állomáshelyére igyekvő portai követét.843 A szekerek kiállításának módjáról vajmi kevés információ áll rendelkezésünkre. Werlain János alispán kezdeményezésére 1691-ben a parasztokat minden második igavonó állatuk kiállítására kötelezték.844 A megyei összeirók az évtized végén Pest megyében hozzávetőleg 12500 igásmarhát és mintegy 4200 lovat számoltak össze, így a lakosság egyidejűleg több száz vagy akár egy ezer előfogatot is biztosíthatott.84’ Nagyobb szállítási kötelezettségek teljesítése esetén a települések által küldendő fogatok és ökrök számát a megyei közgyűlés határozta meg, feltehetően a települések dikaszáma alapján846 - más megyék gyakorlatához hasonlóan.847 A szekerek kiállításának falun vagy városon belüli rendjét nyilván a bíró, illetve az elöljáróság állapította meg. Az uralkodó 1716-ban, a török háború alatt jó előre elrendelte a teherhordó járművek és lovak vagy marhák előzetes összevonását a hadbiztosi központokban és a mezővárosokban.848 A szállításokban részt vevők rendszeres felváltásáról szintén kevés adattal rendelkezünk. Az itáliai hadszíntérre gabonát fuvarozó járművek rendszeres cseréjéről a Tartományi Biztosság gondoskodott, így például az előzetes tervek szerint a Pest megyei szekerek csak Lepsény táján adták át a stafétabotot a váltásnak.849 850 851 852 Egy 1737. évi utasítás szerint Strobol biztosnak a szekereket heti turnusokban kellett cseréltetnie.8’11 A forspontozás megítélésében nem mellékes szempont, hogy az adózók mikor és hány szekérrel vettek részt a szállításokban, amelyre viszonylag szép számmal állnak rendelkezésünkre adatok. A felszabadító háború éveiben nem egy alkalommal több tucatnyi, olykor 100-as nagyságrendű fogat használatára formált igényt a Budai Hadbiztosság,8’1 és a megrendelések nagysága nem csökkent a karlócai béke megkötése után sem.8’2 843 Angol utazók, 107. o. 844 Borosy, 1985. 2513. regeszta. 845 KosÁRY, 35. o. és IV. táblázat. 846 1693-ban 50 szekémyi lőszer szállításának felosztásáról van adat (ld. Schramek-Kiss, 124. regeszta). 1712-ben 400 szekér liszt szállítását osztotta fel a települések között a megyei apparátus. (ld. IváNYOSI-Szabó, 1998. 28. o.). 1717-ben 350 szekér kiállítását a települések dikaszámának arányában rendelte a közgyűlés (ld. PML IV. 1-a/l. 11. k. 323. p.) 847 Corp. Stat. II/1. Ung megye. 1713. 384. o. 848 Borosy, 1989. 194. regeszta 849 Borosy, 1995. 4223. regeszta 850 Borosy. 1995. 4922. regeszta 851 1688-ban a hadbiztosság 1000 szekér kiállítását igényelte, de ekkor csupán 60-at tudott adni a megye, mivel korábban számos jármű tönkrement, illetve sok állat elpusztult. (Borosy, 1985. 2272. regeszta) 1693-ban 50 szekémyi lőszer szállításának felosztásáról van adat. (ld. Schramek-Kiss, 124. regeszta) 1699-ben a török követek szállításához 95 kocsira és az ezek vontatásához nélkülözhetetleneken kívül további 40 hátaslóra volt szükség, (Borosy, 1986. 3542. regeszta) és még ugyanebben az évben 100 szekémyi lisztet kellett Budáról Szegedre szállítani (Uo. 3502. regeszta). 852 1 701-ben 60 szekémyi lőpor és harci eszköz szállítására kapott parancsot Pest megye (ld. Borosy, 1986. 3779. regeszta), majd még ugyanebben az évben 200 szekér széna szállítását bízták a megyére (ld. Uo. 3871. regeszta). 147
