Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
IV. A katonaság eltartásának problémái Pest megyében a 18. század első felében - IV.2. A katonaság elszállásolásának problémái (téli kvártélyozás és nyári táborok)
szerint váltakozó elhelyezése a megyében nem helyi sajátosság, Vasban'41’ 1727-ben beszélnek megszokott szálláshely-váltogatásról (consueta circulatio), Nyitra megye közgyűlése 1726-ban hozott olyan értelmű határozatot, miszerint 5 éven belül tisztek elszállásolására szolgáló épületeket emelnek, akiket ezek között felváltva szállásolnak majd el. '41 A magas rangban szolgáló katonák nem egy esetben tiltakoztak a számukra kijelölt szálláshely ellen. Az Althan ezred törzse 1717 decemberében önkényesen változtatta meg szálláshelyét Kókáról Kecskemétre.742 Villanova ezredes 1727-ben kifogásolta ráckevei szálláshelyét, de ezen a megye nem változtatott.743 A Mercy ezred parancsnoka, Saintignon gróf 1731-ben Kókán kapott téli kvártélyt, amely helyett ő Nagykátára akarta magát helyeztetni, jóllehet az itteni szállása is megfelelt a hadiszabályzat előírásainak,744 és azt követelte, hogy olyan helységben helyezzék el, ahol piac, kocsma és mészárszék is üzemel.743 Majd a következő esztendőben ugyanő nem akarta elfogadni a számára Ráckevén kijelölt kvártélyát - ahol mindezek az imént említett szolgáltatások elérhetőek voltak -, mivel véleménye szerint a Duna zajlása és befagyása ellehetetleníti a kapcsolattartást a két parton elhelyezett alegységekkel és a felettes hatóságaival.746 Ha két ezredtörzs eltartására is Pest megyét jelölték ki, akkor az a főtiszt élvezett elsőbbséget szálláshelye megválasztásában, amelyik Magyarországon honosított, birtokos nemes volt.747 A közkatonák elszállásolását ilyen részletekbe menően nem szabályozták, mindössze azzal kapcsolatban rendelkezünk szórványos adatokkal, hogy igyekeztek azokat a helységeket mentesíteni a beszállásolás alól, amelyeket ez a teher korábban súlyosan érintett.748 III. Károly 1731. évi rendeletét a csapatok összevont állomásoztatásáról Pest megye nemesei is helytelenítették. Egyrészt a táborokhoz közeli helységek elnéptelenedését valószínűsítették, másrészt a rendeletet a regulamentum előírásaival is ellentétesnek tartották.744 Mindemellett a megvalósítás feltételeit is hiányolták, mivel egyrészt sok helyen elégtelennek tartották a szénakészleteket, másutt a tűzifa hiányát vélték problémásnak, harmadrészt az istállók és a tisztek elszállásolását szolgáló kvártélyok építését érezték a lakosság számára terhesnek.800 Az uralkodói rendelet végrehajtásához 1731 márciusában Billard hadbiztos sem ragaszkodott mereven, mivel hozzájárult ahhoz, hogy a megyébe érkező csapatok háromnál több helyen 79ü MOL C 20. Vas megye levele a Helytartótanácshoz a szálláshelyek cseréjével kapcsolatos tárgyban. 1727. július 5. 791 Corp. Stat. IV/1. Nyitra megye 1726. 713. o. 792 Borosy. 1989 617. regeszta 793 Borosy—Kisfaludy. 2232. regeszta 794 PML IV. 1-a/l. 15. k. 306. p. 795 MOL A 23. 1732/No. 233. 2. r-v. 796 MOL A 23. 1732/No. 233. 2. r-v. 797 Borosy—Kisfaludy, 2232. regeszta 798 Borosy, 1994. 4064. regeszta 799 MOL C 32. 4. cs. Lad. Á. Fasc. 8. 37. v. (1732 augusztus 29.) 800 MOL C 20. Pest megye levele a Helytartótanácsnak a csapatok összevont táborozásáról. 1731. március 20. és PML IV. 1-a/l. 15. k. 255-258. p.
