Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)
III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.5. 1722-1723. évi országgyűlés
követelései között azonban ismét helyet kapott a gyalogság erődökbe, a lovasságnak elsősorban határmenti kaszárnyákba vezénylése, akiket két éven át csak terménnyel látott volna el az ország, azt követően pedig a készpénzben kapott zsoldjukból kellett volna magukról gondoskodniuk.304 Természetesen az udvar a készpénzadóról nem mondott le, sőt a felvetést - jelen ismereteink szerint - válaszra sem méltatta. A legénységi állomány élelmezésével kapcsolatban a diéta résztvevői ragaszkodtak ahhoz, hogy a kvártélyosok kizárólag a kenyeret kapják természetben, mivel a vegyes ellátási forma számos visszaélésre adott lehetőséget. A közlegények számára a tűzifaellátást és a világítást továbbra is a házigazdájukkal közösen képzelték el.305 A házi élelmezés megszüntetését gyorsan elfogadta az udvar, de a megvalósítás mikéntjével kapcsolatban újabb nézeteltérések támadtak. A Hadbiztosság ragaszkodott ahhoz, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű kenyeret a fegyveresek raktárakból vételezzék, amivel a magyar nemesek nem értettek egyet. Feltehetően az élelmiszerek szállítására szolgáló előfogatozásnak akarták ezzel elejét venni. Starhemberg, királyi biztos504 * 506 * azonban a vita lezárását javasolta az országgyűlési küldöttek álláspontját támogatva. Nézete szerint ugyanis nem a kenyér eredete, hanem az előírt minőség és mennyiség teljesítése lényeges.307 Végezetül a regulamentum megtárgyalására kiküldött bizottság javasolta, hogy a sörfőzdék és csapszékek is mentesüljenek a katonáknak járó szállásadás alól.508 509 510 511 Ez utóbbi kérést teljesítették, de a katonaság áthelyezésére vonatkozót feltehetően azért nem, mert az uralkodói jogokat sértett. A lovak takannányozása is napirendre került, amelynek során az országgyűlés kérte, hogy a nyári félévben is 3 Ft-tal vonhassák le a porciót a fennálló adótartozásból,304 amit a megnövekedett árak indokoltak.310 E kérést az udvar a regulamentum tanúsága szerint elutasította. A földesurak ezért legalább ahhoz ragaszkodtak, hogy az uradalmi legelőket a nyári ingyenes fuszolgáltatás során érintetlenül hagyják, valamint tiltsák meg az engedélyezettnél több állat tartását a tisztek számára.3'1 III. Károly ez utóbbi kérésben foglaltak végrehajtását már 1723. január 31-én jóváhagyta, de az ingyenes nyári főszolgáltatásról nem 504 MOL N 51. Lad. M. Fase. R. No. 31. 10. r. (1722. október 10.) és Uo. Lad. M. Fase. U. No. 51. l.r-v. (1723. február 2.) 51,5 MOL N 51. Lad. M. Fase. S. No. 39. 80. v. (1722. december 26.) A nemesség a regulamentumba is fel akarta vetetni, hogy a katonák még nagy drágaság esetén is csak a kenyeret kapják természetben, minden más ellátásukról a házigazdától kapott napi 3, tisztek esetében - akiknek az nem járt - 5 krajcárból kellett volna gondoskodniuk. (Ld. MOL N 51. Lad. M. Fase. BB. No. 151.2. v.) 5(16 Thomas Gundacker von Starhemberg grófot (1663-1745) 1700-ban a Titkos Konferencia résztvevőjévé nevezték ki, 1705-ben a bécsi városi bank igazgatója lett, így a Habsburg Monarchia egyik legbefolyásosabb pénzügyi politikusává vált. (Ld. ADB, XXXV. 480^182. o.) 51,7 MOL A 1. 1723/No. 6. 14. r. 508 MOL N 51. Lad. M. Fase. BB. No. 151. 1. v. (1723. február 14.) 509 MOL N 51. Lad. M. Fase. S. No. 33. 8. r. (1722. november 1.) 510 MOL N 51. Lad. M. Fase. S. No. 39. 81. v. (1722. december 26.) 511 MOL N 51. Lad. M. Fase. U. No. 51.2. r-v. (1723. február 2.) 99
