Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Járványok
küldték ki. Az irat előzményében szerepel, hogy itt már többször tapasztaltak pestist, de a kiküldött utasításokat a szolgabírók „elbliccelték”. 1741 júliusában kelt irat a következőket tartalmazza:133 „Elsőbben is: parancsoltatik, hogy följiil megnevezett ekspositus borbély a mirigyes nyavalya ellenszereket, hogy azokkal az betegeket tüstént gyógyíthassa, az patikában elkészíttetvén, magával vigye. Másodszor: a helységben beérkezvén. Legelsőbben is az lakosokat házról házra jól megvizsgálván az egészségeseket az betegektül olya módon elválassza, hogy az egészségeseknek minden cselédestül, eledelükkel s más szükséges állapotukkal együtt az faluból kimenjenek. És jól távul a helyiségtől maguk kunyhókat építsenek, s valamiglen az betegek meg nem gyógyulnak és az 42 napi cumtumáciát eltöltvén meg nem tisztulnak, s az házak ekspositus borbélynál tudvalevő füstölésekkel és más egyéb szerekkel annak rendi szerint ki nem tisztíttanak, mindazon gunyhókban lakjanak. Harmadszor: szorgalmatos vigyázás lészen szükséges arra, hogy azon gunyhókban lakozó egészségesek az faluban maradandó betegekkel semmiképpen ne társaloghassanak, s azokhoz vagy magukhoz az faluban be ne menjenek. Negyedszer: ha azonban valamelyik valamely fortéllyal vagy vakmerőséggel be találna menni a faluba, az tüstént onnan kihajtasson, és előbbeni gunyhójába ne bocsátasson, hanem más különös helyen az contumáciát kitöltvén s nem másként az előbbeni gunyhóban menni engedtessen. Az ilyetén történés felöl pediglen szükséges lészen, hogy az ekspositus borbély által ordinárius viseispán úr (hogy az olyan rossz engedetlen ember büntetését elvégyen) tüstént informáltasson. Ötödször: .ha pediglen valaki betegek közül meghal, annak teste rajtalevö ruházataival együtt különös temetőhelyen mély sírban temettessen, azután pediglen minden ágylepe úgy a nyoszolája s más egyéb házi eszköze, a mely azon megholt embernek szükségességére való lehetett és tőle infíciálhatott, minden válogatás és megtartás nélkül porrá égettessen s teljességgel azokbul semmi legkisebb rongy el, ne maradjon. Ezek végbe vitelénél pediglen az ekspositus borbély jelen légyen, és ezekben másokra ne bizakodjon. Hatodszor: mindezek végbevitelére két, vagy ha szükség lészen, több embereket az ekspositus borbély fogadjon, ki ezeken kívül a lakosokhoz is, hogy tudnia illik az egészségesek a faluban bentmaradott nyavalyákhoz, ne járjanak, s másként is önön házukhoz be ne menjenek egyaránt éjjel úgy, mint nappal szorgalmatosán vigyázni, egyszersmind a betegeket szolgálni és az mire szükségek lészen, nekik beadni kötelesek lesznek. Hetedszer: hogy azonban Isten kegyelme mellett valamelyik a mirigyesek közül felgyógyulna, tehát a rendelt contumáciának idejét különös helyén kitöltvén, a többi egészségesek közé az, kit tudnia illik a kunyhóban, lesznek, szabadon bocsájtathatik. Ellenben pediglen ha valaki az egészségesek közül meg találna miri- gyesedni, a kikre is tartozni fog vizsgázni és őket vizitálni, tehát az olyan nyavalyában levőt az ekspositus borbély bévitesse az faluba, és aztat ottan kúrálja. __________________PEST-PIUS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A IX. SZÁZA DBAS__________________ 133 Magyary-Kossa Gyula: im. 284. pont. 79
