Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Kapronczay Károly: Pest-Pilis-Solt vármegye egészségügye a 18. században - Pest-Pilis-Solt vármegye orvos-egészségügyi helyzete a 18. században
A beadványokat Pest vármegye újra tárgyalta és Glosius, Szombathy és Retteg orvosdoktorokat, bízta meg az ügy kivizsgálásával. Az orvosi kollégium magához kérette Panity Györgyöt, alaposan kikérdezte és határozottan kiállt a szemorvos mellett. Nem láttak bizonyítékot arra, hogy Panity szabályellenesen járt volna el Békés vármegyében, hiszen valóban előre kell megállapodni a tiszteltdíj megfizetésének módjáról: szegények esetében a megye, más esetekben pedig az érvényben levő orvosi díjszabály mondja meg. Az a bizonyos 28 forint megfelel a díjszabálynak. Panity György bebizonyította, hogy a megoperált három beteg nem szerepelt a megyei szegények listáján. Ugyanakkor - ez már Pest vármegyének szólt - Panity becsületes orvos, feladatát mindig ellátta, szabályos egyetemi oklevéllel rendelkezik, jogtalanul vették el oklevelét, ezt a főszolgabírónak nincs joga elrendelni, a szemorvost megélhetés nélkül hagyni. Ugyancsak visszautasítják a kecskeméti bíró kijelentését, hogy a szemorvos „kóborló világcsavargó”. Úgy döntöttek, hogy Panitynak vissza kell adni az oklevelét és a 28 forintot, valamint becsültét helyre kell állítani. Az ügyet végül a következő levél zárta le: „Nemes Békés vármegyének azon investigátiót, melyet Nagyságotok a Kecskeméten lakó szemorvos Panity György által megyéjükben levő Csaba nevű helységben szerencsétlenül tett gyógyítás iránt véghezvittek, vélünk pedig a múltesztendei karácsony hava 30. napjául bocsátatott becses levelekben közlöttek. A panaszlott Panity György mentségével együtt némely itten lakó híresebb orvos uraknak véleményeknek feltétele végett átaladván, ezen urak mind a panaszlott általuk elfogadott diplomájának visszaadattatását, mint a rajta ugyan általuk megvétetett 28 forint visszatéríttetését szükségesnek, és igazságosnak találták. Ezen véleményhez képest tehát a panaszlottnak elfoglalt diplomáját, s a 28 forintjait a mai napon visszaadatnak, a további szemgyógyítástól, mindazonáltal noha élőnkbe adott bizonyítékok csak dicsérők, de kezeinek reszketősége miatt a műtétektől egészében eltiltottuk.” Mindenesetre furcsa ítélet, visszakapott oklevelével nem gyógyíthatott Pest vármegyében. Az biztos, hogy a későbbiekben nem szerepelt a neve a megyei orvosi irataiban, de az 1802-ben egy azonos nevű szemorvos működött Temesvár környékén.92 Ugyancsak 1775-ből származik Milloradovics Péter Gábor orvosdoktor ügye.93 Milloradovics doktor 1775 márciusában közvetlenül József trónörököshöz fordult kérelemmel, hogy Újvidékre vagy Zomborba kerülhessen vármegyei főorvosnak. Orvosi oklevelét Halléban szerezte 1769-ben, onnan tért haza 1770-ben. Előbb Ráczkevén, majd 1772-től Szentendrén működik, a város és a püspök orvosa. Itt nősült meg, a város egyik tekintélyes senátorának leányát vette feleségül. Családszerető emberként ismerik, lelkiismeretesen látja el feladatát, bármikor a környék segítségére siet. II. József azzal a megjegyzéssel küldte el Milloradovics kérelmét az egészségügyi bizottságnak, hogy __________________PEST-P/LIS-SOLT VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGYE A Ifi. SZAZADBA.V n Daday András: Kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéhez. Bp. Akadémiai Kiadó, 2002. In.: Panity György szemész meghurcoltatása. 365-373. 1. 9j Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. III. köt. Bp. Medicina, 1968. 654-655, 721. 1. : Magyary-Kossa Gyula: im. IV. köt. Bp. 1944. 78. pont. : Daday András: Újabb kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Bp. Akadémiai Kiadó, 2005. 120-121.1. 61
