Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye kézműipara a török kiűzésétől 1872-ig - Dokumentumok
V. számú dokumentum A váci csizmadia céh beadványa a Helytarótanácshoz mesterfelvétcl ügyében 1842 „Fenséges Császári Királyi Fő Herceg Országunk Nádora! Nagy Méltóságú Királyi Helytartó Tanács Kegyelmes és Kegyes Uraink! Tudjuk ugyan hogy a Magyar Korona alatt lévő minden ezéhek törvényei - mellyek uralkodó legkegyelmesebb fejedelmeink által szoros megtartás végett ezéhek- nek köztörvényül szabattak, Fennséges Cs(ászári) és K(irályi) Fő Herczegséged és a N(agy) M(éltóságú). Helytartó Tanács előtt minden czikkelyeikben igen bölcsen igen bölcsen tudva vannak, de mivel mi rajtunk épen ezen királyilag élőnkbe szabott czéhbeli törvények ellenére történt a sérelem, és rettenetes erőltetés, mellyet Fenséges Fő Herczegségednek, a N(agy) M(éltóságú). Helytartó Tanács előtt ezennel bepanaszolunk, és a mellynek kegyelmes orvoslása tekintetéből pártolásért esedezünk alázatosan. [...] Alázatos vélekedésünk szerint minden czehekre nézve ezek a törvények állanak ma is, - ezek a törvények állanak reánk nézve ma is, ezeket kell megtartanunk, és alázatos vélekedésünk szerint ezeknek a törvényeknek értelmében kell nékünk illető elöljáróink által is igazgattatnunk, mind addig míg urunk ő Felsége a ezéhekre nézve más rendeléseket, - más törvényeket legkegyelmesebben nem szaband. Ezeknek a törvényeknek XXII. Czikkelyében világosan benne vannak e szavak, »a remeklés olly elkerülhetetlen szükséges, hogy ettől sem a ezéh, sem a helybeli elöljáróság egy mester legényt sem menthessen ki.« Benne vannak az érdeklett törvényeknek XXII. Czikkelyében ezek a szavak is, hogy a remeket meg kell vizsgálni, »s ha az első remek hibás volna, szabad lesz a remeklőnek másikat csinálni, - és ha ez is vissza vettetnék a helybeli elöljáróságnak kellőképpen való tudósításánál fogva azt más helybeli mesterek által önnön költségén megítéltetnie, a hibákat pénzen nem lehet megváltani, s ha valamellyik a mesterségnek tudtával nem bír, az a mesterségre just nem nyer.« [...] Mi [...] a XXIII. Czikkelynek engedelménél fogva, (melly szerént hogy hol? mikor? és kinek felvigyázása alatt kellessék a remeket elkészíteni, mindenik mesterségnek szokásában és gyakorlatában hagyatik) eleitől fogva rendesen karácsonykor szoktuk a remeket feladni, kinek kinek legényeink közül, a ki bennünket meg keres, és alkalmas arra, hogy ezéhbe bevétessék, és soha ezen tekintetben ellenünk panasz nem volt. A múlt 1844-ik évi karácsonykor is, rendesen kihirdettük legényeink között, hogy a ki remekelni akar - annak módja szerént jelentse magát, - jelentették is magokat többen is remekeltek is. Volt legényeink között ugyan akkor bizonyos Horváth József egri születésű vándor legény is, ez is beszélte külhelyeken, hogy ő is szeretne remekelni - de még pénze nincs, - remeklése tekintetében czéhünknél magát nem jelentette, hanem kivé- vén tőlünk leveleit eltűnt a városból és csak 1845. május hóban jött vissza, a mikor már a remeklés ideje régen elmúlt,- azonban megkeresett bennünket, hogy a remeket néki adjuk fel, de a remek feladásának szokása szerént ideje nem lévén,- [...] oda ______________________________DÓK'A KLÄH4______________________________ 158
