Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)
Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye kézműipara a török kiűzésétől 1872-ig - Dokumentumok
PEST-PILIS-SOLT MEGYE KÉZMŰIPARA A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL 1872-1G ötnél. Egy falusi takács mesternek pedig három. Az legények, hogyha maguk ételén vadnak, tehát az ö munkájuktól második pénz, ha pedig az mesterének az ételni dolgoznak, harmadik pénz adassék nékiek. Mivel az egész római tartományban és más Császár ő felsége maradott örökös országaiban az becsületes vászon takácsoknak megengedtetett a vászony meczés, vagyis velle való kereskedés, úgy ebben is az mi becsületes Kecskeméti mező várasunkban itt lévő incorporatus146 mestereknek ezen vászon meczés és vég számra eladás megengedtetett. Tizen-Ölödik. Ha némelly kereskedő az országos szokott vásárokon kívül mező Kecskemétre és ahoz tartozandó helyekre vászonnal jőnének, az illyen portéka (hogy ha nemes tanácsnak jónak láczatnék) rend szerint megvizsgáltattassék és hogyha jónak találtatik, az nemes tanácsnak akarattya szerént egy nehány nap főképpen az heti vásárokon árút tarthasson és hordozhasson, és a visgálás valamint felül még emléttetett és értésre adatott, azon szerént járjanak. Tizen-Hatodik. Hogyha történnék, hogy valamellyik edgyik az mester emberek közzül meghalálozna, és azon özvegyen hagyott aszszony az ő özvegységében akarná a mesterséget űzni, tehát az rendelt czéh mesterhez illendőképpen folyamodjék, hogy nékie segícséggel lenne egdgy legénnyel. Hasonlóképpen hogyha edgyik az mesterek közzül hoszszú betegségben volna, és legény nélkül volna, annak is rendeltettessék. Tizen-Hetedik. Minden mester emberek és legények kötelessek hogy kantor szerént tizenkét órakor az becsületes céhben öszve gyüllyenek. Ugyanis az czéh gyűlésben edgyarányossan mint a mesterek, úgy a legények tartoznak bejáró pénzzel, két kraj- czárral. Akik pedig az emlétett bizonyos órára meg nem jelennének, és elegendő ok nélkül vagy szabadság nélkül elmaradnának, valahányszor azt el követik, annyiszor fél font viaszszal megbüntettessenek. Tizen-Nyolcadik. Ha egy vagy több vidéki legény mező Kecskemétre jönne, és itt munkálkodni akarna, kívántatik hogy az öreg dékántól a mesterség szokása szerént meg vizsgáltattassék, és az után nékie munkát keresni. Ha az mester avagy legény az becsületes takács czéhbül merészelne egy másféle mester embert avagy legényt, avagy is akármely rendbéli embereket, ez légyen az italon avagy az házánál úgy az uczán becsületiben gázolná, avagy másféle szitkokkal illetné és tractálná,147 azmellett esküdnék, átkozódnék, amellyért ő maga magát is böcstelenül és illetlenül viselné, az illenek tehát hogyha valóságossan megbizonyosodnának, az ollyan közakarattyok szerént a mestereknek illendőképpen megbütettessék. Történetből hogy az czéhben meg nem edgyezhetnének, kívántatik, hogy a nemes tanács eleiben vitessék, és az ő végzéseket el várván, éllenek alázatosságban, és foglallyák jóban magokat. Tizen-Kilencedik. Hogyha valamelly legény annyira vetné fejét, hogy nagy ok nélkül vagy valami igérés által Húsvéttól fogvást Szent Jakab napig edgyik műhelyből a másikba szállana, hogy ha illyenek megtapasztaltatnának, az mesterek czéh ládájában tartoznak edgy forint harmincz krajcárt büntetésől adni. Hogyha pedig valamelly az emlétett idő alatt el akarna menni Kecskemétiül, tehát az illyent szabadon elbocsássák, 146 Felvett, bekebelezett u7 Szórakoztatná 149
