Ujj György (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 3. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 6. (Budapest, 2011)

Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye kézműipara a török kiűzésétől 1872-ig - Az 1761. évi céhreform

mestemök új férjeit viszont - pénz fizetése ellenében - felmentették a mesterév letöltése alól. A testület soraiba vidéki mestereket is felvehettek. Ok nem remekeltek, csak a mestertaksa felét fizették, azonban részt vettek a céhgyűléseken és a vallási szertartásokon.

Az adott helységben mesterségüket gyakorló kontárok ellen a céhtagok felléphettek, a nemesi megrendelők azonban foglalkoztathattak kontárokat is. A céhgyü- lés dönthetett a büntetésekről, de a súlyosabb ügyeket a városi tanács elé kellett vinni, mely egyúttal fellebbezési fórum is volt a mesterek döntéseivel szemben.

A testületnek segítenie kellett a szegényebb mestereket. Az özvegyen maradt mesternékhez a szakmához jól értő legényt küldtek, aki vezette tovább a műhelyt. A munkaszervezési tevékenységgel kapcsolatos jogok néhány céhlevél kiegészítő részében ezúttal is megmaradtak (a nyersanyagvásárlás, legények elosztása, munkába állítása stb.). A céhlevelekben nincs viszont szó a mesterek, legények számának szabályozásáról, az országos vásárok rendjéről, ahol ezúttal is bárki árusíthatott.34 35

1761-ben a Pest-Pilis-Solt megyei közgyűlés 60 testület kiváltságait küldte fel a Helytartótanácshoz, újabb revízióra, amelyek ezúttal is a korábban említett 11 helységből származtak. Szerveződést illetően most is a bőrkikészítő és feldolgozó ipar állt az élen (csizmadia, varga, tímár, szűcs, szíjgyártó, nyerges), második helyen a textil és ruházati ipar (takács, szabó, gombkötő, paplanos stb.), de képviselve voltak fa, fém és élelmiszeripari mesterek is.33

1761 után a jelentkező mesterek az uralkodótól általában 18 pontos azonos szövegű céhlevelet nyertek el. Ennek pontjai az alábbiak voltak:

1. (Katolikus) vallási kötelezettségek

2. Céhgyűlések rendszere, fizetendő taksák

3. Céhmester választás

4. Inas szegődtetés, szabadítás, legények vándorlása

5. Céhbe lépés módja, remeklés

6. A családtagok kedvezményei

7. Más helységekből átköltöző mesterek helyzete

8. Árusítás lehetősége a vásárokon, a kontárkodás tilalma

9. Erkölcstelenek, verekedők megbüntetése

10. Egymás mesterségének tiszteletben tartása

11. A nagyobb megrendelések céhtagok közti felosztása

12. Legények munkába állításának rendje

13. Büntetés más munkájának gyalázásáért. cselédje elcsalásáért

14. Árszabás tiszteletben tartása

15. Betegek, szegények segítése

16. Az özvegyek jogai

17. Részvétel a temetéseken

18. Céhbiztos kérése a céhgyűlésekre.36

______________PEST-PILIS-SOLT MEGYE KÉZMŰIPARA A TŰRÖK KIŰZÉSÉTŐL 1872-10______________

34 Dóka. 2005. 223. p.

35 MOL C 25. No, 12.

3f’ PML IV.78. No. 15.

105