Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
KOCSIS GYULA Rétek A régióban Kisvácot kivéve nem volt olyan település, amelynek határában nem volt rét. Ennek a mezővárosnak a lakosad Gyada és Katalina pusztákon kaszálhattak. A térség falvai meglehetősen eltérő mennyiségű takarmányt gyűjthettek. Har- tyánban csak két szekérnyi volt a rétek termése, míg Bottyánban, Dukán, Csőváron hat, Ácsán, Püspökhatvanban és Püspökszilágyon nyolc szekérnyi is jutott egy-egy gazdaságnak. Számos helyen a zselléreknek is volt kaszálójuk. Három falu (Duka, Kisnémedi és Püspökszilágy) elöljárói arról is szóltak, hogy a réteket évente nyilas számra, házhely után osztják. A mácsaiak az osztást az erdőkben termett fűvel kapcsolatban említették. Öt faluban azért nem kaszáltak sarját, mert a réteket szénahordás után szükségből legelőként hasznosították. Néhány faluban (Bottyán, Hártyán, Püspökszilágy, Ácsa) azonban megemlítették, hogy jó évben, tilalmazva sarját is kaszálhatnak. (Wellmann I. 1967:95-134.) b./ Irtásföldek Az 1720-as összeírásban Püspökszilágyon, Püspökhatvanban és Kisnémedin említettek irtásföldeket. Kisnémedin 1770-ben úgy tudták, hogy a határnak majdnem fele irtvány. A falu lakói új szőlőhegyet is irtványföldön „építettek”, valamint esztendőről esztendőre irtványokkal szaporították a kukorica földeket is. Püspökhatvanban a mérnök által kimért telki szántókba estek irtani való erdő darabok. Püspökszilágyon az irtvány szántók mellett irtvány rétek is voltak, kiterjedésüket azonban nem tudták megmondani az elöljárók. Hartyánban hangsúlyozták a jobbágyok, hogy uradalmi engedéllyel irtottak. Bottyánban az „oltványokban” a kukorica földek voltak. Ácsán is voltak irtványaik, mind a telkeseknek, mind a zselléreknek. Az urbárium bevezetése idején nem tudtak irtásfóldekről Rátóton, Dukán, Kisújfaluban, Csőváron, Tótgyörkön, Ikladon és Aszódon. c./ Nyomáson kívüli földek, kertek A régió néhány településének elöljárói csak a földesúri adózás felsorolásakor tettek említést arról, hogy bizonyos termények után is dézsmát (hetedet, kilencedet) kell fizetniük. így a cserháti térség négy falujában kukorica- és kenderföld után fizetendőjáradékról szóltak. A dézsmaköteles termények között nem sorolták föl a káposztát és más kerti veteményt sem. Többnyire egy-egy pm terjedelmű kukorica- és kenderföldjük volt a lakosoknak hat faluban (Bottyán, Hártyán, Kisnémedi Püspökszilágy, Kisújfalu és Mácsa). Ezeken a településeken a háztartásoknak káposztás kertek is rendelkezésükre álltak. A Grassalkovich-uradalom két falujában 05, - 0,5 pm terjedelmű szérűskertek is szolgálták a gazdákat. „Nevezetes” volt a Püspökhatvanban termesztett dohány. (Vályi A. II. 153.) Bérelt puszták, majorsági földek használata A régió falvai többségének (9 falu) nem volt lehetősége a pusztahasználatra. Tót- györk elöljárói elmondták, hogy a szomszédos Almás puszta egy részét használják. A mácsaiak Ecskenden legeltettek, erdejét élték. Az aszódiaknak Varsány és Mindszent pusztákon szántóik voltak. A kisváciak Gyada és Katalina pusztákon kaszáltak. 538
