Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... Herceg Esterházy Miklós Szecső 2,3 _ 2,1 3,9 3,6 12,8 17,4 Bohus család Péteri ______M 1,6 ____2A____2,5 10,0 17,6 13.1 Gödöllői-dombság települései A Gödöllői-dombság északi részén elterülő térség települései a korabeli közigazgatási beosztás szerint Pest-Pilis-Solt vármegyének váci járásához tartoztak. A vármegyének a Duna bal partján fekvő ezen régiójában egy mezőváros - Gödöllő, a Grassalkovich-uradalom központja - és huszonegy falu létezett Mária Terézia úrbérrendezése idején. A települések feudális birtokosai a katolikus egyház, főnemesi - és köznemesi családok, illetve ilyenekből alakult közbirtokosságok voltak. A huszonkét településből egy mezővárosnak és nyolc falunak földesura egy főúri személy, gróf Grassalkovich Antal volt. (Gödöllő, Bag, Isaszeg, Dány, Kerepes, Csíktarcsa, Csömör, Kisszentmiklós, Zsidó - ma VácegresjA településeken összesen 280,5 jobbágytelket számlálhatunk össze az úrbéri tabellákban. Az uradalomnak ebben régióban található falvaiban 138 egész, 241 féltelkes jobbágy és 326 házas zsellér élt. Két faluban Dányban és Kisszentmiklóson az egészteleknél nagyobb hányadot is birtokló 26 jobbágyot is találunk, (az uradalom 18. századi gazdálkodásáról ld. Wellmann I. 1933.) Gróf Fekete Györgynek két faluja (Fót és Csornád) volt a régió északnyugati szélén, mintegy 95 telekkel, amelyen 26 egészteleknél nagyobb hányadot birtokló, 27 egész-, 45 fél-, 18 negyed-, és 7 nyolcadtelkes jobbágy és 14 házas zsellér élt. Hasonlóan két faluja (Vácszentlászló és Valkó) volt a régió délkeleti szélén herceg Esterházy Miklósnak 86 jobbágytelekkel. Ez a telekmenyyiség 20 egész-, 38 három negyed-, 68 féltelkes jobbágy között oszlott meg. Rajtuk kívül még 3 házas zsellér lakott a két faluban. A váci püspökségnek két faluja (Mogyoród és Kistarcsa) és két falurésze (Veresegyházon és Szadán) volt, 69 jobbágytelekkel, amelyen 22 egész-, 44 fél- és 96 negyed telkes jobbágy lakott. Ezen kívül 34 házas zsellér is a püspökségnek adózott ezekben a falvakban. Veresegyház és Szada maradék része a régió másik egyházi birtokosának, a váradi káptalannak a tulajdonában volt mintegy 18 jobbágytelekkel. A telkeken 6 egész 10 fél- és 50 negyedtelkes jobbágy élt, valamint 62 házas zsellér adózott még a káptalannak. (Szadán negyedtelek volt a legnagyobb.) Rákoscsabát a báró Laffert család birtokolta, 36 jobbágytelken élő 10 egész- és 52 féltelkes jobbággyal, valamint 15 házas zsellérrel. A cinkotai jobbágyok földesura a három Beniczky testvér volt. A falu 44 jobbágytelkét 24 egész, 29 fél- és 22 negyedtelkes jobbágy művelte. Rákoskeresztúron túlnyomóan főuraknak voltak jobbágyaik. A földesurak- nak, más Pest megyei régiókban és más megyékben is jelentős nagyságú birtokaik 511
