Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
KOCSIS GYULA Sződ 70 45,7 50,0 94,3 80,0 81,4 181 3,2 Dunakeszi 95 81,0 13,7 98,9 72,6 55,8 281 5,3 Palota (Rákos-) 95 87,4 6,3 98,9 87,4 88,4 398 4,7 Dunakeszi 95 81,0 13,7 98,9 72,6 55,8 281 5,3 Sződ 70 45,7 50,0 94,3 80,0 81,4 181 3,2 Palota (Rákos-) 95 87,4 6,3 98,9 87,4 88,4 398 4,7 Sződ 70 45,7 50,0 94,3 80,0 81,4 181 3,2 Dunakeszi 95 81,0 13,7 98,9 72,6 55,8 281 5,3 Palota (Rákos-) 95 87,4 6,3 98,9 87,4 88,4 398 ____1 Sződ 70 45,7 50,0 94,3 80,0 81,4 181 3,2 Palota (Rákos-) 95 87,4 6,3 98,9 87,4 88,4 398 4.7 Dunakeszi 95 81,0 13,7 98,9 72,6 55,8 281 5,3 7. táblázat igás ökör/háztartás vonó állat/háztartás kenyérgab./háztart. 1760 1771 1760 1771 1760 1771 Gróf Grassalkovich Antal birtoka Sződ 3,5 1,4 4,0 2,5 19,8 26,6 Dunakeszi 2,1 2,4 3,3 3,0 22,1 26,9 Gróf Fekete György birtoka Rákospalota 4,0 3,6 5,2 1 4,6 29,6 32,0 9.1 Duna völgye, bal part, déli települések A Duna völgyének bal a partján Pesttől délre található és a mai Pest megye köz- igazgatási határain belül az úrbérrendezés idején létezett települések a korabeli közigazgatás szerint Pest-Pilis-Solt vármegye kecskeméti, részben solti járásához tartoztak. A régió lényegében a soroksári Duna partján és a Duna a főfolyásról lefűződött, őskori, ágai mentén létezett településekre terjed ki. A természetföldrajzi körülmények változatosságához hasonlít a birtoklás változatossága is. Egyházi birtok a régióban Taksony, itt a klarissza rend óbudai kolostora 46 jobbágytelket birtokolt, valamint Alsónémedi, a váci püspökség mintegy 95 jobbágytelkes nagy faluja. Ez összesen 141 telek. Egy-egy középbirtokos, esetenként főnemesi család volt a birtokosa Dabnak (19 telek, Ráday Gedeon), Dömsödnek (168 telek, Belez450
