Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Források
KOCSIS GYULA sága lényegében teljes egészében protestáns (kálvinista) volt. Makádon nem voltak házas zsellérek, Szigetszentmiklóson a háztartások negyed részét tették ki. A telkes jobbágyság 81-73%-a egy családmagot tartalmazó háztartásokban élt. A telkes háztartások maradék 19-27%-ában két házas személyt írtak össze. Homogén, német anyanyelvű és római katolikus vallású volt Szigetújfalu, Szi- getszentmárton és Szigetbecse lakossága, mindannyian a 18. század első évtizedében telepedtek le a szigeten. A házas zsellérség aránya Szentmártonban a legmagasabb, 37,5%, a másik két faluban 20% körül volt. Mindhárom településre jellemző a háztartások alacsony száma. A telkes jobbágyság 78-86%-a egy családmagot tartalmazó háztartásokban élt, a többi háztartásban két házas személyt írtak össze. Homogén, délszláv anyanyelvű, római katolikus vallású volt a sziget legnagyobb faluja Tököl.18 A falu társadalmának több mint 70%-a telkes jobbágy, 20%-a pedig házas zsellér. A tököli „ráchorvátok” háztartásainak mintegy 30%-a kettő, vagy még több elemi családot foglalt magába, sőt kifejezetten magas volt a bonyolult szerkezetű - öt-hét családot tartalmazó - háztartások aránya. Homogén, szerb anyanyelvű, görög keleti vallású volt a sziget legkisebb faluja Lórév. A falu lakosságának több, mint 80%-át a telkes jobbágyok tették ki. Ebben a társadalmi rétegben 56% volt a bonyolult szerkezetű, számos családmagból álló háztartások aránya. Vegyes - német-délszláv - és homogén katolikus vallású lakoság élt a negyven háztartásból álló Csepelen. Itt is magas (35%) a házas zsellérek aránya. A telkesek háztartások 26%-ában, legalább két házas személyt írtak össze. Ritka volt az ennél bonyolultabb összetételű háztartás. Szintén vegyes - katolikus német és görög keleti szerb - lakosságú volt Szi- getcsép. Ötvenhat háztartása között 17 házas zsellért írtak össze. A telkes háztartások egyharmad részében legalább két házas személyt figyelhetünk meg, ezen belül azonban gyakori volt a három és több házas személyből álló háztartás is. Ráckeve népessége a 18. század elején kezdett megtelepedni. A közösség etnikailag és felekezetileg is sokszínű volt. A katolikus vallású magyarok és németek és a református magyarok aránya kb. 47-45% volt. Görögkeleti szerbek tették ki lakosság mintegy 7%-át. (Őri R 2003:164., PML. CE II. 281. Pilisi járás) Földművelés a./ Határ használat: Szántók A Csepel-sziget mind a kilenc falujában szabályozottan, két nyomásos rendben művelték a jobbágyok a szántóföldeket. Csepelnek a szigetben tizenegy db szántója volt, 30,5 pm vetés alá való; a Dunán túl, a jobb parton hat db, 23 pm alá való. A Duna túlpartján valószínűleg azért volt kisebb a szántó, mert 1743-ban négy napi munkával megszántható földet elvettek a gazdáktól a Promontoron felállított sváj18 Lásd a 15. jegyzetet és hivatkozást. 430
