Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Kocsis Gyula: Pest vármegye parasztsága és gazdálkodása az 1770. (-1771.) évi megyei urbáriumok tükrében - Bevezetés
PEST VÁRMEGYE PARASZTSÁGA ÉS GAZDÁLKODÁSA AZ 1770. (-1771) ... szaival.9 Mindezen előzmények - amellett, hogy jelentős segítséget jelentettek - bizonyos mértékig kényszerpályára is terelték a jelen feldolgozás szerzőjét. Az elemzés szempontjai, az adatközlés módja A jelen dolgozat szerzője munkája során a fentebb említett publikációkra és saját levéltári kutatásaira támaszkodott. Ezen kutatásokat elsősorban a 18. század végi úrbéri panaszokat és a közgyűlés által az ezekre elrendelt vizsgálatokat tartalmazó fondokban, valamint a 19. század közepén felállított úrbéri törvényszék anyagában végezte el. A régiók viszonyainak tárgyalását a szerző következetesen ismétlődő, azonos szempontok szerint fogalmazta meg. Ezek a következők: 1. / A régióban található települések birtokosai, a régió parasztságának rétegződése, a települések kontinuitásának kérdései, az etnikai-, felekezeti megoszlás, a család- és háztartásszerkezet jellemzői. 2. / A földművelés kérdései: határhasználat, a szántók tagoltsága, kiterjedése, zsellérföldek, rétek, irtásfoldek, nyomáson kívüli földek. Bérelt puszták, majorsági földek használata. 3. / Az állattartás jelenségei: legelők, igás- és vonóállat ellátottság, a fejősés növendék jószág, valamint a juhállomány nagysága 4. / Szőlőművelés 5. / A természetföldrajzi-, forgalmi helyzet és az ökológiai környezet szerepe a gazdálkodásban. 6. / Néhány tehetős jobbágy gazdasága. 7. / A tematikus egységekben megfogalmazott állításokat dokumentáló táblázatok. Az állandó hivatkozást, és az olvasást nehezítő, követhetetlen mennyiségű lábjegyzetelést kerülendő a hivatkozásokat az egyes bekezdések végén tette meg a szerző. A hivatkozásokban az oldalszámok többnyire nem szerepelnek, tekintettel arra, hogy a hivatkozott forrásközlések szolgabírói járásonként / tájegységenként, ezen belül többnyire abc rendben csoportosítják anyagukat, így a jelen feldolgozásban felhasznált adatok oldalszám nélkül is könnyen azonosíthatók, visszakereshetők. Az l.a és b. táblázatban az úrbéri tabellák Novák László Ferenc által közreadott adatait csoportosítottuk. A 2 - 6. táblázat az 1771. évi rovásadó összeírásban rögzített korabeli tények feldolgozása során keletkezett adatokat közli. A 7. táblázatban (ilyenek csak a Duna bal parti régiók sorozatában találhatók) a Wellmann Imre publikációjában10 közölt 1761. évi összeírás és az általunk elemzett 1771. évi összeírás néhány jellemző adatának összevetése olvasható. Ez utóbbi táblázatra a forráselemzés eltérő módja miatt volt szükség. Wellmann Imre a régiókhoz tartozó egyes települések kilenc kérdőpontra adott válaszainak közlése előtt röviden bemutatta a községek 18. századi történetét, illetve a parasztság gazdasági helyzetét az úrbérrendezés évtizedének kezdetén. Az egyes gazdasági jellemzőket (az egy háztartásra jutó kenyérgabona-, jármos ökör-, vonó állat mennyiség) a településen 9 Novák L. F. 2006. 10 Wellmann I. 1967. 363
