Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Dóka Klára: Pest-Pilis-Solt megye népességi és nemzetiségi viszonyai (1701-1840)
DÓKA KLÁRA Érdemes megemlíteni, hogy a járási különbségek ellenére Pest-Pilis-Solt megye népsűrűség szempontjából a viszonylag fejlettebbek közé tartozott, bár az országos átlagot a népsűrűség még Pest-Budával együtt sem érte el. A népszámlálás idején országosan 29,65 fő élt egy km2-en, míg Pest-Pilis-Solt megyében 25,1. A legsűrűbben lakott Nyitra megyében ez a mutató meghaladta az 50 fő/km2 -t, de a volt hódoltságban jóval kisebb értékekkel is találkozhatunk (például Bács megye 17,9, Békés-Csanád-Csongrád megye 17,3).67 Kitekintés a 19. század első évtizedeire A 19. század elején az úrbéres lakosságról az 1828-as országos összeírás ad képet. Mint minden adózási célból készült statisztikát, ezt is kritikával kell kezelni, de ennek ellenére adatai bizonyos információkat adnak az adóköteles családok számáról, a jobbágy-zsellér arányok alakulásáról stb.68 Az 1791-ig fennállt négy járásról a következő összesítés állítható össze:69 12. sz. táblázat Az 1828-as országos összeírás főbb mutatói összeírt lakos húz jobbágy házas házadon iparos kereskedő zsellér zsellér Kecskeméti járás 39 428 16 919 6 733 9 772 2256 1440 66 Váci járás 24 778 9 518 4 259 4 904 1857 756 49 Pilisi járás 30 025 11 048 3 435 7 195 2586 1025 280 Solti járás 29 761 12 774 5 512 7 172 894 792 35 Összesen 123 992 50 259 19 939 29 043 7593 4013 430 A táblázat diagramját ld. a Függelékben. A forrásból az összeírt 18-60 év közti lakosok, a házak, jobbágyok, zsellérek, iparosok, kereskedők adatait vettük figyelembe, a gazdálkodáshoz kapcsolódó adótárgyakkal nem foglalkozunk. Ahogy az első népszámlálás esetében is láttuk, most is az egykori kecskeméti járás területe volt a legnépesebb, amit a létszámban a pilisi, solti és végül a váci követett. A házas és házatlan csoportba osztott zsellérek súlya tovább nőtt, már 84%-kal több zsellércsalád volt a megyében, mint jobbágy, ami ezúttal is több az országos átlagnál. 100%-nak tekintve a jobbágy családfőket, a kecskeméti járásban a 179, a váciban 159, a Soltiban 146, a gyarapodó pilisiben 285% volt a zsellérek aránya. A kecskeméti járásban ezúttal is a mezővárosokban emelkedett magasra a zsellér családok száma, de igen sokan laktak péládul Tápiószelén (7 jobbágy, 122 zsellér), Üjszászon (11 jobbágy, 122 zsellér) is. A mezővárosi zsellérek jelentős hányada ipa67 Dányi-Dávid 1960. 55. p. 68 Az összeírás anyaga több féle formában található meg a levéltárakban. Az 1828/1829-ben készült összesítés betűsoros jegyzékét használtuk, és ennek adatait csoportosítottuk járásonként. PML Összeírások CP I. 5. Mikrofilm: 475. doboz 69 Részletesen Id. VII. sz. melléklet 304
