Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - Bevezetés
A NEOACQUISTICA COMMISSIO ES PEST-PILIS-SOLT VARMEGYE (1696-1703) A rendelet következményeként az Udvari Kamara néhány birtokos esetében, tekintet nélkül arra, hogy rendben és az előírt terminusra benyújtották birtokjog-iga- zoló dokumentumaikat, utasítást adott birtokaik elcsatolására. Ez történt a hatvani uradalom területén lévő Osztroluczky-, illetve Justh-birtokokkal, amelyeket a bécsi kormányszerv utasítására a Budai Kamarai Adminisztráció 1697 őszén összeíratott.47 Ilyen radikális lépésre a Vattayak Pilis vármegyei birtokainak esetében (legalábbis egyelőre) nem került sor. A Vattay János által 1697 végére benyújtott iratok átvizsgálása48 után azonban Laczkó János jogügyigazgató-helyettes több kifogással élt a birtokjogok igazolását illetően. A Vattayaknak erre benyújtott panaszát a Commissio elutasította, kijelentve, hogy az ügyben Laczkó véleménye a perdöntő.49 A bujáki uradalom ügyében a pénzügyigazgatás a fenti két domíniumhoz hasonlóan kívánt eljárni. Az uradalmat a nádor (1681-1713) herceg Esterházy Pál, Eszterházy Istvánnal, Forgách Simonnal, valamint a Bojár családdal közösen birtokolta. Az Udvari Kamara az 1690-es évek végén tervbe vette az uradalom megszerzését, majd eladományozását. Ebben megkönnyítette helyzetét, hogy sem Esterházy Pál, sem Forgách, sem pedig a Bojár família az 1696. augusztus 30-i rendeletben foglaltaknak (ti. hogy nyújtsák be birtokjog-igazoló okmányaikat) még 1700 végéig sem tettek eleget. Ezért 1700 decemberében, majd a következő esztendő februárjában felszólították őket arra, hogy rövid időn belül jelenjenek meg irataikkal a Neoacquistica Commissio előtt. Erre 1701. március 10-ig adtak számukra újabb haladékot.50 Ezt megelőzően azonban a Magyar Kamara 1700 októberében elrendelte az uradalom összeírását. A domíniumhoz tartozó Heves és Nógrád vármegyei birtokokon (Buják vára és Buják falu, Kozárd puszta, Kürt és Szászberek) kívül az alábbi Pest-Pilis-Solt vármegyei jószágok kerültek összeírásra: az Eszterházy István és Forgách Simon tulajdonában lévő Boldogfalva vagy Boldog, Túra, Hévíz, Bag, az Aszalay Mátyás, Dömöczky Mihály, Csicsery Mátyás és Szakmáry Miklós által birtokolt Hévízgyörk negyedrésze. Az említett birtokokon-birtokrészeken kívül összeírták még Valkót, Szecsőt, Szentlászlót, Gyömrő felét, valamint Szentkirály, Szőrmén (másképpen Szentgyörgy), Isaszeg és Nyáregyháza pusztákat. A konskripciót követően az említett birtokokat kivétel nélkül lefoglalták a fiskus javára.51 Ezt követően a bujáki domíniumot a hatvanival együtt I. Lipót király a Habsburg Monarchiának és a bécsi udvarnak tett hű szolgálatai fejében százezer rajnai forint lefizetése mellett az 1687-ben magyar indigenátust kapott,52 a magyar arisztokrácia soraiba emelt Otto Theodor Karl zu Salm hercegnek, udvari belső titkos 47 Ld. erről az iratok között az I. 28., 33. és 43. sz. dokumentumokat. 48 Ld. erről: MOL, E 117 1. k. No. 65. (A Commissio 1698. január 17-i ülése.) 49 Ld. ezt: MOL, E 117 1. k. No. 68. (1698. augusztus 26-i ülés.) - Sajnálatos módon Laczkó János véleménye a beszolgáltatott iratokról nem található meg a Commissio iratanyagában. Ezért itt csupán a Commissio állásfoglalásában foglaltakra hagyatkozhatunk. 50 Ld. erről az Udvari Kamara átiratait a magyar kancelláriának: MOL, E 117.11. cs. No. 93. (Bécs, 1700. december 24.) és No. 95. (Bécs, 1701. február 12.) 51 MOL, E 156 Fasc. 7. No. 62. (Conscriptio bonorum arcis Buják. Quae vigore gratiosae inclytae Camerae Hungaricae dispositionis, die 17 mensis Octobris anni 1700mi finita, et peracta extitit. Exe- cutore Ladislao Borchiczky tricesimatore Neosoliensi. 52 Ld. erről az 1687:27. törvénycikket. 29