Soós István (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 2. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 5. (Budapest, 2008)
Soós István: Pest-Pilis-Solt vármegye és a Neoacquistica Commissio (1696-1703) - I. Iratok a nemesi birtokjog igazolásáról
SOOS ISTVÁN Theodor Karl zu Salm herceg uradalmához kívánják csatolni. Úgy véli, ez az eljárás ellenkezik a magyarországi törvénykezési gyakorlattal. A kitűzött határidőre megjelent a helyszínen, nehogy birtokait lefoglalják. A tiltakozás végett Bécsbe utazott, hogy birtokjogait a Commissiónál igazolja. Különböző okok miatt azonban nem jutott a Bizottság színe elé, ezért haza kellett távoznia. Mivel azonban az ügyét veszni hagyni nem akarta, három birtokos szomszédjával együtt ismét Bécsbe ment és öszeggyűjtött dokumentumait benyújtotta. Ezeket részletesen ismertetve megpróbálja meggyőzni a Commissiót, hogy birtokait mind jogosan bírja. Ajánlatot tesz a Bizottságnak arra, hogy Pest vármegyei birtokait átadja a hatvani uradalomnak. Cserébe viszont Nógrád vármegyei jószágait hagyják meg az ő tulajdonában. Excelsa Caesareo Regia Commissio, Domini, Domini Gratiosissimi, colendissimi. Excelsae Commissioni humillime detegere nolui, quod anno proxime praeterito, mense Decembri, certi commissarii excelsae Camerae Aulicae, ut pote[!] illustrissimus dominus Rodericus Gosvinus de Fürstenbusch in Gassenek, Sacrae, Caesareae, Regiaeque Maiestatis excelsae Camerae Aulicae actualis secretarius, cum sibi adiuncto, perillustri domino Georgio Pruner, Sacratissimae, Caesareo, Regiaeque Maiestatis inclytae Administrationis Budensis consiliario primario, in oppidum Hatvan, comitatumque Hevessiensem appulissent, ac exinde circumia- centes 24 possessiones130 eo applicare intendentes, ex una quaque possessione iudicem, eum sibi adiuncto homine in oppidum Hatvan citassent pro certo termino, ubi congregatis incolis praescitarum possessionum, easdem possessiones ad oppidum Hatvan applicando, plenipotentiarioque serenissimi principis a Salm, baroni a Tolett assignando, contra stylum, et consuetudinem legum patriarum ibidem occupationem, et assigantionem publice peregissent. Ad quem terminum ratione meorum exiguorum bonorum, humillime comparui, ne videar occupationi praemissarum possessionum quovis modo consentire, cum et ego in certa parte earundem possessionum compossessor sim, itaque in tantum, in quantum mihi eadem assignatio praeiudiciosa videretur, vel vero meas portiunculas possessionarias attingeret, ibidem in loco, certo scripto eidem occupationi, ac assignationi palam, ac publice contradictionis velamine obviavi. Ubi illustrissimi domini commissarii eandem contradictionem acceptando, me ratione eiusdem contradictionis factae huc Viennam, quatenus ius meum edocerem, ut si quidemf!] haberem ad producendum ratione iuris mei, finalem eiusdem causae decisionem expectarem, citarunt. Ad quorum intimationem huc comparui, humillime detegendo, me iam antea quoque non absque exigua expensarum profusione, vitae periculo, confecto tam longo itinere, iam septuagenarium, totum debilem, et valetudinarium, viribus, et facultatibus exhaustum, propter exiguitatem bonorum meorum tribus iam vicibus huic Viennam comparuisse; verum semper in excelsa Commissione aliquod obstaculum intervenisse, propter quod finem instantiae meae minus assecutus, infecta re domum abire iussus, in suspenso res meae haerebant, et sic fere totam meam 130 Ld. ezeket fent felsorolva az 1697. augusztus 1-én kelt irat mellékletében. Ld. a 24. sz. iratot. 136
