Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)

Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig

Károlyinak, hogy nem tudtak átmenni a Dunán.365 Terstyánszky István ezereskapitány Érdnél vergődött át augusztus elején.366 Sándor László és Szabó Mózes kompániái szeptember 18-dikán a „pesti malom révben” mentek át.367 Az átkelést gyakran akadályozta szervezetlenség, hajók hiánya, a katonák fegyelmezetlensége és parancsmegtagadása.368

Az egyébként kilátástalan és kétségbeesett dunántúli kísérlet mellett, és különösen kudarca után369 a kuruc vezetés inkább az Érsekújvár várható eleste után helyzettel foglalkozik, s a Duna-Tisza köze utolsó védelmi vonalának megszervezése érdekében tevékenykedett. „Több tervet készítettem — írja Rákóczi —, hogy Károlyi lovasságával a síkságon tartsam magam, és a háborút ezzel meghosszabbítsam. E célból megerősítettem Szolnokot, hogy hidam és átkelőhelyem legyen a Tiszán. Ez a vár és Eger erről az oldalról sakkban tarthatta a németeket...”370

Rákóczi bízott abban, hogy Érsekújvár hosszasan ellenáll. Éppen aznap, amikor a vár őrsége kapitulált, ezt írta Károlyinak: „...de már ennyi üdőt vesztvén Újvár előtt az ellenség: se Szolnokot, se más erősséget ez idén nem féltem tűlle...”371 Október 1- jei levelében azonban a megváltozott helyzettel kénytelen számolni. Most már Eger és Szolnok védelméről kellett gondoskodni, és úgy vélte, hogy „szükségesebbnek látom Szolnoknak conservatióját, mintsem Egernek...”372

Szolnok vára azonban, amelynek további sorsa leginkább fontos volt Pest-Pilis- Solt megye még kuruc ellenőrzés alatt álló részének megtartására, Rabutin 1706— 1707. évi hadjárata óta lényegében romos állapotban volt. Javítását 1710 tavaszán elkezdték ugyan,373 de csak a nyár folyamán, Érsekújvár ostromának hatására próbálták fokozni a munkát. A feltételek azonban hiányoztak: nem volt pénz, munkaerő, szakember, anyagok. Nem volt a várnak parancsnoka sem, végül Rákóczi kényszermegoldásként amnesztiát adott a gyilkosság miatt börtönben ülő Csajági János ezereskapi- tánynak, sőt brigadérossá nevezte ki, és a vár élére állította. Csajági mindent megkísérelt, hogy pénzt, munkásokat, élelmet, szerszámokat szerezzen — főleg a három várost gyötörte állandóan —, de még Szeged főbírójától is kért pénzt a munkálatokra.374 Erőfeszítései azonban nem sok sikerrel jártak.

365 BÁNKÚTI 1996, 874.

366 BÁNKÚTI 1996,881-882.

367 Szentlőrinc puszta, 1710. szeptember 18. Cseplész János Károlyi Sándornak. BÁNKÚTI 1996, 895.

368 Üllő, 1710. augusztus 14. Cseplész János jelentése: a katonák egy része nem akart átmenni. „Sípot fúvadtam s reájok támadván, úgy hajtottam által az énencső Dunán.” BÁNKÚTI 1996, 884.

369 TÓTH 1958, 213-233.; BÁNKÚTI 1969, 152-154.

370 II. Rákóczi F. 1978,416.

371 Szerencs, 1710. szeptember 24. THALY III/1874, 167-168.

372 THALY III/1874, 170.

373 Besenyszögi tábor, 1710. május 29. Gróf Esterházy Antal a fejedelemnek: panasza a hadmérnökre. BÁNKÚTI 1996, 774-776.

374 Az erődítési munkálatokra vonatkozó iratok: BÁNKÚTI 1992, 294-297.; BÁNKÚTI 1994, 171-179.; BÁNKÚTI 1996, 871-924.; KISS 1971, 80. s köv.; KISS 1979, 78-79. Megjegyzem, Kiss József téved, mikor azt írja, hogy az „erődítési munkálatokat Jacob Sharriére (!) francia származású kuruc ezredes dragonyos ezredének tüzérségi és műszaki alakulatai irányították.” A Chariére-ezred feladata az erődítési munkák vé85