Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Bánkúti Imre: Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a Szatmári Békéig (1686-1711) - II. A Rákóczi-szabadságharc időszaka (1703-1711)
Pest megye a felszabadító háborúk megindulásától a szatmári békéig 5. „Rabutin-járás” (1706 ősze—1707 tele) * A három város háromszori kibontakozása Még tartott a fegyverszünet, amikor Bercsényi Miklós Bottyán Jánost Kecskemétre küldte s kinevezte a Duna-Tisza köze parancsnokának. Melléje rendelte saját ezredén kívül Balogh Ádám, Deák Ferenc, a Jászság, Nyúzó Mihály, Gundelfmger János lovasezerét, valamint a három város 9 seregből álló gyaloghadát. Feladata volt a rácok szemmel tartása, s különösen figyelnie kellett az „Erdélyből kijönni igyekező ellenségre...”201 A kuruc hadvezetés ekkor már tudta, hogy Rabutin a császári haderő zömével Erdélyből a Dunántúlra fog vonulni.202 1706. július végén lejárt a fegyverszünet, Rákóczi megindult Esztergom ostromára; Rabutin pedig a császári csapatokkal kiindult Erdélyből, s Nagyváradon át Szeged felé közeledett. Szentesnél átkelt a Tisza jobb partjára s észak felé fordult. A kuruc hadvezetés bizonytalanságban volt, nem tudván, hogy a császári had Budának megy- e, vagy másfele; útjának akadályozására ismét a felperzselt föld módszerének alkalmazásához folyamodtak. Elrendelték a három város kimozdulását is. Ennek elkerülésére Kecskemét követeket küldött a fejedelemhez, akinek nevében Bercsényi válaszolt. Ez világosan tükrözte a felkelés rendi-nemesi vezetése és a városok közti nem éppen harmonikus kapcsolatot: „Micsoda kedvetlenséggel értette legyen méltóságos fejedelem a város lakossinak instantiáját, de legkiváltképpen midőn abbúl az ellenségnek bevárására és neki meghodulására való eltökéllett szándékokat látná őnagysága, az visszamenő követek relatiójábúl meg fogják érteni. Kihez való képpest ellátván (!) hazafiutlanságra való hajlandóságokat, ugyan méltóságos fejedelem parancsolattyábúl kívántam serio intimálnom. Minthogy az ellenségnek Szolnok fele való nyomulása láttatik, kinek is az oda érkezéssével történhető általköltözésse203 és Kecskemét városára való menetele is, hogy sem bevárásával az ellenségnek meghódulását, kívánnya inkább eő nagysága hadai által lakosit fegyverrel, a helységet penig tűz által megemésztetni, ezen levelem vétele után minden további időzés és kérdés kívül a városbul egészen kibontakozván, minek előtte az ellenségnek közelítését értené, kiki mind cselédestül és jószágostul kitakarodgyon, amint hogy városiak kiszállítására expediáltam nemzetes vitézlő Sőtér Tamás kapitány uramat, avégre penig olly kevesed magával, hogy kiköltözéssek alkalmatosságával az hadaktól alkalmatlansága nem légyen a lakossoknak,204 mire való nézve eő kegyelme beérkezéssével mindenekben méltóságos fejedelem parancsolattyához magokat alkalmaztatni el nem mulassák. Másként ha legkissebben reffactáriuskodni kí201 Érsekújvár, 1706. június 8. THALY IX/1883, 290-292. 202 BÁNKÚTI 1992, 214., 216., 221-222. 203 Bercsényi ekkor még nyilván nem tudta, hogy Rabutin már átkelt a Tisza jobb partjára. 204 Elismerése annak, hogy 1705-ben a kiköltöztető kuruc katonaság kezdte fosztogatni a lakosokat, és ez vezetett a konfliktushoz, valamint több katona halálához. 53
