Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)

Zábori László betegségek, vagy éppen az alkoholizmus leküzdésének módjai. 1922 és 1928 között 23 256 népies ismeretterjesztő előadást tartottak. Egy-egy ilyen előadáson 50—120 érdeklődő jelent meg. A népművelési munkát többnyire tanárok-tanítók végezték, meglehetősen csekély javadalmazás ellenében. A megyében amatőr színházi csopor­tok, képzőművészeti körök, ének- és zenekarok, sportkörök is szerveződtek.225 A vár­megyében a 20-as évek végén 58 településen működtek közművelődési egyesüle­tek.226 Pezsgő sajtóélet alakult ki a megyében: 1939-ben 92 időszaki lap jelent meg.227 A 30-as években a népművelési munka, ha lehet, még a korábbiaknál is nagyobb intenzitással folyt tovább. Ebben nagy szerepe volt a megyei népművelési bizottság új titkárának, dr. Bocsánczy Lukácsnak. Ez a roppant tehetséges, fáradhatatlan, elhiva­tott ember igen sokat tett a népművelés ügyének előremozdítása érdekében. Erőfeszí­tései nem lettek volna eredményesek, ha nem áll mellette Agorasztó Tivadar alispán. Neki köszönhető, hogy 1928. január 1-jével kezdődően a városok és községek egye­nes adóbevételük 6%-át voltak kötelesek a népművelés céljára fordítani. A későbbi­ekben a Belügyminisztérium közbeavatkozása folytán ez az összeg csökkent ugyan — ám Pest megye így is példát mutatott a többi törvényhatóság számára az iskolán kívüli művelődésügy kezelését tekintve. 1936-ra lényegében minden településen sikerült kölcsönkönyvtárat létrehozni. Csepelen, Vácon, Cegléden, Tinnyén és több más tele­pülésen kultúrotthonok létesültek. 1935-re minden helyi népművelési bizottság kapott rádiót, gramafont és vetítőgépet. A megyei népművelési bizottság Pestvármegyei Népművelés címmel színvonalas lapot adott ki. (1937-ben azonban gazdasági sza­bálytalanságok miatt az újság megjelenését a Belügyminisztérium felfüggesztette.) 1937-ben Faragó Ede lett a megyei népművelési bizottság titkára. Új korszak kezdő­dött ekkor az iskolán kívüli művelődésügy megyei történetében. Az új cél: „honvédő katonaszellemet nevelni minden magyarba”, valamint a „faji öntudat emelése”. Endre László alispán maga vette kézbe a népművelési ügyek intézését, és a megyei bizottsá­got a legritkább esetben hívta össze. Az analfabéta-oktatás, az általános ismeretter­jesztés háttérbe szorult, helyettük sátortáborokat szerveztek, ahol a katonai jellegű 225 EGEY 1990. Csak 1924-ben ismeretteljesztő és népszerű tudományos előadás 121 községben 1660 alka­lommal volt. Ebben az esztendőben az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság teljes bevétele 435 000 000 ko­rona volt, amihez a városok, községek 145 millióval járultak hozzá. 1925 áprilisában 50 vetítőgép állt a bi­zottság rendelkezésére, amiből 40 mozgóképek vetítésére is alkalmas volt. PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 2. doboz, 10 920/925. sz. 226 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 4. doboz. Az alispán jelentése, 1929. szeptember 11. 227 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 7. doboz. 19 579/1939. sz. Az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság jelentése az 1939. év első harmadáról. Csak erről az évről találtam adatot a sajtóra vonatkozóan. Ennek oka pedig, hogy az 1938. évi XVIII. törvénycikk, valamint a 4950/1938. sz. M. E. rendelet értelmében az időszaki lapok csak akkor jelenhetnek meg, ha azok megjelenését a miniszterelnökség is engedélyezi. Ezért sajtórevízió volt a megyében, amelynek során a 92 időszaki lap közül 37 kapott csupán engedélyt a megjelenésre. 1939-ben már 53 időszaki lap létezett, melyek kiadóinak az 1939. évi IV. törvénycikk értelmében igazolniuk kellett ke­resztény származásukat. Ez két kiadónak nem sikerült, az ő lapjaik így nem jelentek meg többé. Az Iskolánkí­vüli Népművelési Bizottság jelentése az 1939. augusztus 16-november 15. közötti időszakról. Megjegyzem itt, hogy a megyei sajtóélet bemutatására e tanulmány keretei között nem vállalkozhattam. Akit a Pest megyei saj­tó múltja érdekel, annak ajánlható a Pest megye sajtóbibliográfiája 1794-1975 című kötet. 280

Next

/
Thumbnails
Contents