Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Zábori László ilyen egyesületek rendezvényeinek látogatásától. A kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója legott eleget is tett a kérésnek.214 Már a 20-as évek elejétől kezdve a vármegye oktatásügyének irányítói nagy súlyt helyeztek a gyermekek testi nevelésére, valamint a leventemozgalom erősítésére. 1925-ben a Kiskunfélegyházi, a Monori és a Kunszentmiklósi járásokban, továbbá Cegléd, Kalocsa, Kispest és Vác városokban „testnevelési vezetők” működtek. Feladatuk az iskolai testnevelés fejlesztése, továbbá a leventeegyesületek megalakításának elősegítése volt a vármegye településein. Ebben az esztendőben 136 leventeegyesület létezett, de továbbiak megalakítását tűzték ki célul.215 1927 júniusában 94 160 leventét számláltak Pest megyében. (Közülük 84 151 volt beszervezve valamely leventeegyesületbe.) Ebben az esztendőben a vármegye 222 községben és 12 városban 238 leventeegyesület működött. Mindezek imponáló adatok; azonban mint az alispán évnegyedes jelentésében megjegyezte, „a nemzeti és hazafias, valláserkölcsi alapon álló kiképzésen egy kis rést ütött a Szántó-Vági-féle kommunista párt, amennyiben Maglódon, Gyömrőn és Rákoskeresztúron a leventék csekély hányadát sikerült eszméiknek megnyerni, és őket beszervezni”. Ezzel szemben azonban „az ellenintézkedések megtétettek” — nyugtatta meg hallgatóságát.216 Leventeoktatóból azonban eleinte kevés volt, így oktatóképző-tanfolyamokat szerveztek. 1927-re 1064 képzett leventeoktató tevékenykedett a megyében.217 Az 1928 nyarán rendezett országos leventeversenyt Pést megye csapata nyerte meg.218 1941 elején, mint mindegyik törvényhatóságban, úgy Pest megyében is megalakultak a községi és városi leventebizottságok, valamint a megyei leventebizottság. (Ez utóbbi augusztus 26-án tartotta alakuló ülését.)219 220 A háború idején azonban a leventemozgalom nem tudott megfelelően fejlődni, mivel az oktatók többsége hadba vonult. Helyettük úgynevezett „ifjúvezetők” ténykedtek, akiknek „fanatikus hittel párosult hazafias szellemű, szorgalmas munkássága” az alispán szerint meghozta gyümölcsét."20 Szépen fejlődött a cserkész-mozgalom is. 214 PML VI. 501-a Budapestvid. Tanker. Főig. ir., Elnöki ir., 9. doboz. 133/1942. sz. 215 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 3. doboz. 10 925/1925. sz. Jelentés 1925. 4. évnegyedről. 216 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 4. doboz. 556/1927. sz. A Pestvármegyei testnevelési felügyelő jelentése 1927. június 11. 164 céllövő fegyver lett a leventék számára beszerezve 1927 első félévében, így 764- re emelkedett a leventéknél (pontosabban vezetőiknél) lévő fegyverek száma. 217 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 4. doboz. Pest megye testnevelési felügyelőjének jelentése 1927. szeptember 23. Mint a tanfelügyelő irta, a lövészetre helyezték a fő hangsúlyt a leventeképzés során. E célra ekkor 805 „miniatűr puska” állt rendelkezésre. 218 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 4. doboz. 1139/1928. sz. A Pest megyei testnevelési felügyelő jelentése 1928. november 2. 219 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 11. doboz. Az alispán jelentése az 1941. év 3. évnegyedéről. 1943- ban 372 470 pengő, a vármegye pótadójának 3%-a volt a leventealap költségvetése. 13. doboz. Az alispán jelentése az 1943. év utolsó negyedévéről. 1944 elején levente leánymozgalom is szerveződött. 14. doboz Az alispán jelentése 1944. első negyedéről. 220 PML IV. 408-u PPSK vm. alisp. évn. jel., 14. doboz. Az alispán jelentése 1944. második évnegyedéről. Itt olvashatjuk, hogy több községben nem volt leventeotthon, azonban a zsidó ingatlanok igénybe vételével ezt a problémát megoldották. A leventék egyébként végeztek hulladékgyűjtést a Vöröskereszt javára, terményfigyelést, s olyanok is akadtak, akik ejtőernyősöket fogtak el. 278
