Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

megye egészét tekintve 97 településen került sor új iskola építésére, illetve a régiek felújítására.77 A megye tanügyi vezetőinek megítélése szerint a törvényhatóság 150 000 mindennapi tanköteles gyermekének beiskolázása összesen 857 új tanterem felépítését tette volna szükségessé.78 Végül is 548 tanterem és 172 tanítói lakás épült föl, melyek építési költsége 7 812 000 pengő volt. Ebből az állam 5 219 719 pengőt államsegélyként fizetett ki, a települések pedig 857 121 pengővel járultak hozzá az építkezésekhez.79

Természetesen nem mindenütt zajlott le simán egy-egy új tanintézmény felállítása. A minisztérium Szalkszentmárton község külterületén is népiskolát szándékozott építeni. Ennek megfelelően a közigazgatási bizottság utasította a községet egy egytanítós állami népiskola felállítására a település melletti tanyákon. A bizottság küldöttsége ugyanis megállapította, hogy 65 mindennapi és 30 ismétlő tanköteles lakik a község külterületein, akik közül 20 mindennapi és 8 ismétlőiskolára kötelezett gyermek 2—4 km távolságra lakott a település belterületén található népiskolától. A község azonban fellebbezett a közigazgatási bizottság határozata ellen, mondván, a 20 mindennapi tanköteles közül hat rendszeresen bejár a belterületi iskolába, az új tanintézmény létesítése pedig úgy a település lakosságára, mint az államra nagy anyagi terhet róna. A miniszter a fellebbezést elutasította, azonban az építkezés megkezdését elhalasztotta mindaddig, amíg a tervezett tanyasi iskola körzetében 30 olyan tanköteles nem íratik össze, aki nem részesül semmiféle oktatásban.80 Több helyen az építkezés megindult ugyan, ám a helyi hatóságok érdektelensége, netán ellenállása miatt nem haladt előre. 1930 márciusában az abonyi, táborhegyi és tószegi iskolák részére engedélyezett 50%-os államsegélyt, valamint a jászkarajenő—jenőpusztai I. számú, az alsókarai és felsőkarai I. és II. számú római katolikus iskolák 60%-os államsegélyét és 40%-os kölcsönét a minisztérium visszavonta. Az indoklás szerint „az érdekelt tényezők az iskolák felépítését a kitűzött határidőre nem biztosították”.81

Mindezek ellenére a megye számos iskolájában — főként Kecskeméten és környékén — továbbra is zsúfoltság uralkodott. 1928 februáijában a kecskeméti tanfel77 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 276. doboz. 21/1926. sz. és 22/1926. sz. A Pest megyei és a kecskeméti tanfelügyelők jelentései.

78 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 294. doboz. 21/1927. sz. A főispán felterjesztése a miniszterhez, 1927. március 20. 1927 márciusáig 355 tanterem felépítésének költségeit utalta át a kormányzat 54 850 millió korona értékben (amiből 44 073 millió korona államsegély, 10 777 millió korona pedig kölcsön volt). További 433 tanterem létesítéséről ekkor még folyamatban voltak a tárgyalások.

79 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 310. doboz. 22/1928. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 126 tanterem és 71 tanítói lakás tanyákon létesült, 46 terem és 22 lakás pedig óvodai célokat szolgált. 402 tanterem és 128 lakás állami vagy községi iskolák számára épült, 122 tanterem és 32 a római katolikus, 12 tanterem és 8 lakás a református, 12 tanterem és 4 lakás pedig az evangélikus tanintézményeket gyarapította. Ezek 1928 februárjából származó adatok, amikor még az építkezések egy része folyamatban volt. Azonban a szeptemberi tanévkezdésre majdnem mindenütt elkészültek az iskolák.

80 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 310. doboz. 55/1928. sz.

81 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 340. doboz. 22/1930. sz. A kecskeméti tanfel. jelentése.

253