Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - IV. Pest megye oktatásügye a Horthy-korszakban (1920-1944)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között kommunista agitátor volt, hanem a párt női csoportjának elnöki tisztét is betöltötte. Valóságos keresztes hadjáratot hirdetett a településen a kaszinók bezárása érdekében. Őt is állásvesztésre ítélték. Viszont Kovács Sándor ráckevei községi iskolai igazgatótanítót 1922 októberében miniszteri döntéssel felmentették a vádak alól. Kovács tagja volt a szocialista párt helyi vezetésének és a községi direktóriumnak is, ezért az iskolaszék a fegyelmi eljárás megindítását indítványozta. A tanítótestület ezzel szemben kiállt igazgatója mellett, aminek meg is lett az eredménye. Nagy Katalin kiskunhalasi tanítónő a kommunizmus alatt iskolavezető lett, s beszüntette az imádkozást, valamint „a hazafias költemények és a régi magyar királyokról szóló olvasmányok mellőzését rendelte el”. Tanúk sokasága nyilatkozott ugyanakkor mellette, akik mind azt hangoztatták, hogy Nagy Katalin kommunista tevékenységet nem fejtett ki és igazából nem sokat tett rendelkezéseinek a végrehajtásáért, sőt még szabadságra is ment. így 1922 februárjában a miniszter „saját költségén más állomásra való áthelyezéssel és fizetésemelkedésének egy évre való megvonására szóló büntetéssel” sújtotta.24 Mint látjuk, a vizsgálatok sok esetben két-három évig is eltartottak: 1922 nyarán még négy tanító ellen folyt fegyelmi eljárás a proletárdiktatúra idején tanúsított magatartásuk miatt.25 De még a következő esztendőben is előfordult, hogy megdorgáltak, illetve áthelyezésre ítéltek kommunista pedagógusokat.26 2. A népiskolák élete Jó pár évbe beletelt tehát, míg az iskolai élet visszazökkent a régi kerékvágásba a megyében. Ámde a régi, megoldatlan gondok is újból jelentkeztek. A legfőbb probléma, amelynek megoldására annyi erőfeszítés történt már a korábbi évtizedekben is, az iskolai mulasztások nagy száma volt. A megyei tanfelügyelő 1920 júliusában azt írta egyik jelentésében, hogy az elmúlt tanév tavaszi hónapjaiban a gyerekek tekintélyes része nem jelent meg az iskolában, mivel a földeken dolgozott. A téli hónapokban pedig sokan azért maradtak otthon, mert nem volt megfelelő ruhájuk. De az is megesett, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket a sokszor fűtetlen iskolába. A tanfelügyelő meglátása szerint ezen a helyzeten csakis egy új népiskolai törvény elfogadásával lehetne segíteni.27 Nos, az új törvény megszületett: ez volt az 1921. évi XXX. törvénycikk. Ennek értelmében a gyerekeknek hatéves koruktól kilenc éven át (hat elemi és három ismétlő) nyilvános oktatásban kellett részt venniük. A törvény kötelezővé tette 24 PÁSZTOR 1990,426-433. 25 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 192. doboz. 3817/1922. sz. A megyei tanfel. jelentése. 26 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 228. doboz. 23/1924. sz. 27 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 172. doboz. 192/1920. sz. A Pest megyei tanfel. jelentése. 243
