Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között ezt a rendelkezését, felszólítva egyúttal a főszolgabírókat (városok esetében a polgár- mestereket), ellenőrizzék: van-e az iskolákban megfelelő bútorzat, s azok hazai anyagból, hazai iparosok által készíttettek-e? Megfelelő-e a fűtés, a kályhák állapota? Vannak-e téli ablakok, függönyök, s megoldott-e a tantermek szellőztetése? A melléképületek, kutak, kerítések állapota kielégítő-e? Vannak-e mellékhelységek külön a fiúk és a lányok számára s azok tisztán vannak-e tartva? Ha a főszolgabírók és polgármesterek a fennhatóságuk alatt álló tanintézményekben hiányokat tapasztaltak, azokról a vármegyei tanfelügyelőhöz, illetve a kecskeméti kirendeltség-vezetőhöz jelentést tenni tartoztak.* 105 1914 áprilisában a minisztérium egy rendeletet alkotott, amelyben egységesen kívánta meghatározni azokat az elveket és módszereket, amelyeket iskolák tervezése és felépítése során az iskolafenntartóknak figyelembe kellett venniük.106 A háború azonban megakadályozta a szép elgondolások megvalósítását. A háború idején ugyanis a pénzforrások jórészt elapadtak, s így iskolák felépítéséről, felújításáról sem lehetett megfelelően gondoskodni. 1914 szeptemberében a minisztérium arról tájékoztatta a törvényhatóságokat, hogy „a beállott hadi állapotra és az ezzel kapcsolatos pénzügyi helyzetre tekintettel” iskolák felújítására, építésére beadott kérvényeket a háború befejeződéséig tárgyalni nem kívánja.107 (Az állami költségvetés helyzete azonban mégsem alakult olyan rosszul, mint azt a háború elején várták. 1915-ben ugyanis a minisztérium ismételten tárgyalás alá vette a felterjesztett építési államsegélykérelmeket.)108 De más baj is volt. Gyakran előfordult ugyanis, hogy katonai vagy kórházi célra vettek igénybe iskolákat. 1914 novemberében a tan- felügyelő jelentése szerint hat fővároshoz közeli település tanintézetében telepedtek meg katonák, illetve orvosok és betegek.109 A miniszterelnök egyébként már a háború legelején kérte a katonai hatóságokat, hogy iskolákat lehetőleg ne vegyen igénybe honvédelmi célokra. A belügyminisztérium ennek megfelelően egy rendeletet is kiadott, amely csak „más alkalmas helyiségek hiányában”, „a legvégső esetben” enge1876. évi XXVIII. törvénycikk, az 1907. évi XXVIII. törvénycikk és ezek végrehajtási utasításai, az 1897. évben 72 370. sz. alatt kiadott iskolai építési mintatere, továbbá az 1868-as népiskolai törvény 27. és 28. §-ai. 105 PMLIV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 48. doboz. 4039/1910. sz. A közig. biz. 1910. június 9-i ülése. 106 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 98. doboz. 52 261/1914. sz. miniszteri körrendelet, amely hatályon kívül helyezte a korábbi, egyébként is csupán ajánlásokat megfogalmazó 1897. évi 72 370. sz. alatt kiadott irányelveket. 107 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 98. doboz. 121 031/1914. sz. (VI/c ügyosztály) miniszteri rendelet, 1914. szeptember 2. Ugyanakkor például 1915 januárjában a miniszter mégis úgy döntött, hogy Erzsébetfalván, Pestszentlőrincen és Monorújtelepen állami iskolákat építtet, és új óvodák létesítését is tervbe vette. 113. doboz 23/12/1915. sz.. A tanfelügyelő 1915. februári jelentése. 108 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 113. doboz. 103 671/1915. sz. körrendelet. Itt a minisztérium felszólítja a közigazgatási bizottságokat, hogy csak azon iskolák kérvényeit terjessze a minisztérium elé, amelyek az államsegély összegén túl is megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek az építkezésekre. 109 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolaügyek, 97. doboz. 23/1914. sz. A vármegyei tanfelügyelőjelentése 1914. november hónapról. 227
