Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - III. Pest vármegye tanügyi viszonyai a dualizmus utolsó éveiben és a forradalmak idején (1906-1919)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között 1610 tanító oktatott és nevelt ekkor a megye tanintézeteiben. (1884-ben 912.) A megye népiskolái az 1907/08-as tanévben 338 789 korona államsegélyt élveztek. (18834/84-ben 59 570 forintot.) Ebben a tanévben a mindennapi elemi iskolába 107 730 gyermek járt (1884-ben 88 507), az általános és gazdasági ismétlő osztályokat még további 24 349 tanuló látogatta. Az iskolába be nem iratkozott 6—14 éves tankötelesek száma 26 682. (1884-ben 16 432 6—11 éves gyerek nem járt iskolába, 1908-ban ugyanez a szám 15 119.) A mindennapi tankötelesek közül magyar 87 575 német 14 296 szlovák (tót) 4 732 román 6 rutén 4 horvát 8 szerb 335 vend 5 illír 719 cigány 26 olasz 11 cseh 6 lengyel 2 egyéb 5 Ami pedig a vallási megoszlást illeti, a mindennapi elemi iskolás gyerekek közül római katolikus 74 422 görög katolikus 102 református 20 530 evangélikus 7 791 ortodox 366 unitárius 20 izraelita 444 baptista 50 egyéb12 5 A számok a megyei tanügy jelentős előrehaladását mutatják, főleg, ami az iskolák számbeli gyarapodását és a folyósított államsegély összegét illeti. Nem sikerült viszont jelentősen javítani az iskoláztatási arányokon. Akárcsak korábban, most is sok gond származott abból, hogy sok gyerek számára a negyedik osztály elvégzése után véget ért az iskoláztatás. Főként azért, mivel az ő 12 BOROVSZKY II. 206. 207
