Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Zábori László újítási munkálatokra. Lajosmizsén pedig maga a község kezdeményezte a falu iskoláinak állami tulajdonba vételét. Az albertdánosi pusztán található községi iskola felújításához hozzákezdtek új iskola építéséhez, azonban nem állt rendelkezésre megfelelő telek. A dömsödi református iskola egyik kifogásolt tantermének felújításához az egyház szintén nekifogott, s ugyanitt a községi iskola fejlesztése is elkezdődött. Az Apajpusztai községi iskola tanfelszerelésének pótlása érdekében is megtették a szükséges lépéseket. Benepusztán a község a második tanítói állás megszervezéséről gondoskodott. Peszéradacson egy új iskolaépület emelését az ottani uradalom már tervbe vette, az így kibővülő tanintézmény felszerelésére és fejlesztésére pedig a megyei vezetés az „uradalmat rá fogja szorítani”. Vácszentlászlón a községi iskola új épületét 1906. szeptember 1-jéig kívánta a község felépíteni. Pécelen az izraelita iskola épülete pedig már megnagyobbíttatott, így ott a zsúfoltság megszűnt.180 Persze az oktatás alanyi, valamint tárgyi feltételeinek javításához nem kis mértékben járult hozzá az állami segítség. 1893 és 1903 között 212 Pest megyei iskola kapott államsegélyt, melynek összege 50—1600 forint között változott. E pénz nagyobbik része korpótlék, illetve fizetés-kiegészítés címén a tanítók zsebébe vándorolt, akik azt igen csak meg is érdemelték. 141 tanintézet a tárgyi feltételek javítása érdekében kért és kapott pénzt az állami költségvetésből. Az így nyert összegeket leginkább bútorok, tanfelszerelés beszerzésére, illetve az iskola épületének karbantartására, felújítására fordították.181 Ami a taneszközöket illeti, a megyei tanügy irányítói három fő elvet tartottak szem előtt. Mindenekelőtt gondoskodni kívántak minden egyes tanuló taneszközökkel és tankönyvekkel való ellátásáról. Továbbá fontosnak tartották, hogy csakis a minisztérium által engedélyezett tankönyvek, s Magyarországon készült tanszerek jussanak el az iskolákba. Végezetül pedig a szegény gyerekek számára olcsón, esetleg teljesen ingyenesen kívánták biztosítani a taneszközöket. Már 1877-ben napirendre került a rossz, netán a magyarságra nézve sértő megállapításokat tartalmazó tankönyvek kérdése. A tanfelügyelő megítélése szerint a tanítók sok esetben teljesen önkényesen járnak el az iskolai tankönyvek megválasztásában. A közigazgatási bizottság ezért elrendelte, hogy a jövőben csak a minisztérium által is jóváhagyott és ajánlott könyvek használhatók a vármegye községi iskoláiban. A községi iskolaszékeknek az iskolájukban használt tankönyvek jegyzékét évente meg kellett küldeniük a bizottságnak.182 183 Persze az igazi gond a nemzetiségi iskolákkal volt, amelyek viszont valamely hitfele- kezet irányítása alatt álltak. A közigazgatási bizottságnak az 1876. évi VI. törvénycikk 30. §-a szerint ahhoz volt joga, hogy ellenőrizze, saját egyházi főhatóságuk, illetve a minisztérium által eltiltott tankönyvek nem használtatnak-e valamely iskolá- ban. 1878 júniusában a minisztérium szólította föl valamennyi vármegye közigazgatási bizottságát, hogy a gyermekeket tankönyvekkel és tanszerekkel lássák el, nem 180 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 6. doboz. 1954/1904. sz. 1904. október 13. 181 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek 2734/1903. sz. 1903. június 12. 182 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 1. doboz. 1448/1877. sz. 1877. október 13. 183 CJH 1876. évi VI. törvénycikk 30. §. 327. 180
