Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)

Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között

dődnie, alkalmas az október 1-jei időpont is. A Pest megyei közigazgatási bizottság így most ennek szellemében utasította a hatóságokat.152

Látjuk tehát, a megyei tanügyi vezetés hol az engedékenység, hol a szigorúság eszközeivel igyekezett a nyolc, illetve kilenc hónapos szorgalmi idő betartására kényszeríteni az iskolákat. Ámde bármilyen rendelkezést hoztak is, a való élet törvényei erősebbnek bizonyultak. Főként faluhelyen, ahol a nyári munkák végeztével az iskolák csak októberben népesültek be, s májusban már jócskán megcsappant a gyermekek száma. Sőt, a kecskeméti tanfelügyeleti kirendeltség vezetője 1903 májusában azt jelentette a tanfelügyelőnek, hogy a fennhatósága alatt álló területeken április hónapban gyakorlatilag már befejeződik a tanítás. A közigazgatási bizottság ennek nyomán persze felszólította a kirendeltség területéhez tartozó járások főszolgabíráit és Kecskemét város polgármesterét, hogy nagy gondot fordítsanak a szorgalmi idő betartatására, s büntessék meg azokat a községi bírákat, akik ezt a fontos kérdést félvállról veszik.153 Ugyanakkor azért a megyei tanügy vezetőinek erőfeszítései mégsem nevezhetők hiábavalóaknak. Hiszen ezek hiányában úgy a községi elöljárók, mint az iskolaszékek, s maguk a tanítók is több „lazaságot” engedtek volna meg. Bizonyos, hogy a köz- igazgatási bizottság eltökéltsége hatott rájuk, miként nyilván a szülők egy része is a megyei hatóság buzgólkodása láttán jobbnak látta időben iskolába küldeni gyermekét.

Ha volt hova... Tíz éves kor alatt biztosan volt (ha csak éppen nem pusztán lakott a gyermek, ahol esetleg a közelben nem talált iskolát); ellenben tíz év fölött nehézségek adódhattak, mert az elemi iskolák egy része csupán négy évfolyammal működött. A közigazgatási bizottság első ízben 1877 októberében utasította a községeket, hogy iskoláikban gondoskodjanak mind a hat évfolyam működéséről.154 A felhívás azonban hatástalannak bizonyult, mert három év múlva a testület ismételten foglalkozott a kérdéssel, s a korábbival megegyező tartalmú határozatot hozott.155 Azonban a felső két osztály továbbra sem népesült be, s ennek számos oka volt. A szegény szülők gyerekei, akik továbbtanulni nem tudtak, esetleg nem is akartak, tíz éves koron túl általában dolgozni kényszerültek, s így az 5., 6. osztályokat már nem végezték el. Láttuk korábban, hogy a közigazgatási bizottság, alkalmazkodva a valós viszonyokhoz, a 4. osztályt elvégzett tankötelesek számára lehetővé tette a tanév korábbi befejezését. Az őszi és tavaszi mezőgazdasági munkák idején pedig a szülők igazolhatták 5. és 6. osztályos gyerekeik mulasztásait. Ezek bölcs rendelkezések voltak, ám tovább csökkentették a népiskola felső két osztályának vonzóerejét. Ráadásul a tehetségesebb gyerekek a 4. osztály elvégzése után — ha szüleik bírták anyagilag — polgári iskolába, netán gimnáziumba mehettek. Nem csoda tehát, ha a felsőbb osztályok elnéptelenedtek,

152 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 1. doboz. 78 695. sz. min.-i rendelet, 1902. december 3. és a közig. biz. 5498/1902. sz. határozata 1903. február 12.

153 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 1. doboz. A kecskeméti tanfelügyelői kirendeltség vezetőjének 548/1903. sz., február 20-i átirata a tanfelügyelőnek, illetve a közig. biz. 1075/1903. sz. határozata 1903. április 9-én.

154 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 1445/1877. sz. 1877. október 13.

155 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 1880. október 14. 1312/1880. sz.

173