Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között alább két hónappal a tanköteles gyermekeket felekezeti különbség nélkül összeírni. Az iskolaköteles gyermekek nevét tartalmazó íveket pedig a helybeli iskolaszékekhez, illetve a közigazgatási bizottsághoz is el kellett juttatniuk. Ám sok esetben késett az összeírási ívek beküldése, amelyek ráadásul nem egy esetben pontatlanoknak is bizonyultak. Jellemző, hogy például 1883 márciusában még 73 község nem küldte be a tankötelesek névsorát a közigazgatási bizottság számára.77 Csakhogy a beérkezett ösz- szeírások sem voltak megbízhatóak. 1882 áprilisában a vallás- és közoktatásügyi miniszter levélben figyelmeztette a vármegye főispánját: a Pest megyei összeírások, valamint az 1880-as népszámlálások adatai nem esnek egybe! Legalább 18—19%-os eltérés volt a kétféle adatsor között, sőt a minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy az 1881/82-es tanévben a tanköteles gyermekeknek csupán a 81—82%-a lett egyáltalán összeírva.78 A tanfelügyelő azonban megvédte a mundér becsületét. Szerinte ugyanis az összeírások terén nagyobb pontosság nem érhető el, s teljesen érthető, ha minden nevet nem sikerül felvenni a listára. Ráadásul a népszámlálás és a tankötelesek összeírása más-más időpontban történt, ami az adatok eltéréseire magyarázatul szolgálhat. A főispán ehhez még azt is hozzátette, hogy szerinte éppen a népszámlálási adatok nem megbízhatóak, mert nem hozzáértő emberek végzik az adatok felvételét.79 Mindennek ellenére azért a megye tanügyi vezetői érezhették, hogy az összeírások körül még sincs minden rendben. A közigazgatási bizottság ülésein ugyanis gyakran kerültek szóba az összeírás körüli hanyagságok, s minden évben igen szigorú hangvételű utasításban kellett az elöljáróságokat figyelmeztetni: az összeírásokat házról- házra járva, pontosan, lelkiismeretesen végezzék, az íveket pedig még a tanév kezdete előtt a bizottság számára megküldjék. A pontatlanságok egyik oka kétségkívül az volt, hogy számos községi bíró a kényelmesebb megoldást választva egyszerűen felütötte a születési anyakönyveket, s azokból kiírta az iskolaköteles korban lévő gyermekek neveit. A közigazgatási bizottság külön határozatban tiltotta el ezt a gyakorlatot, s kimondta: az összeírást feltétlenül személyesen, házról-házra járva kell végrehajtani, noha a felvett adatokat az egyházi anyakönyvi bejegyzésekkel összevetni mindenképp célszerűnek látszik.80 Ám hiába voltak a szigorú rendelkezések: 1885 decemberében például 43 település még mindig nem küldte be az összeírási íveket. A bizottság bírságolás terhe mel77 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 1. doboz. Az 1880. március 11-i ülésen megismétlik a közig. biz. 2240/1879-es számú határozatát, melyben utasítják a járási föszolgabírákat és a városi polgármestereket, hogy az elöljáróságoktól a tankötelesek összeírását szigorúan megköveteljék, a hanyag tisztségviselőket pedig büntessék meg. 78 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. A miniszter 1882. április 2-i levele a főispánhoz, 9767. sz. alatt. 79 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 1. doboz. 705/1882. sz. határozat az 1882. augusztus 10-i ülésen. 80 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népiskolai ügyek, 2. doboz. A miniszter 15 027. sz. levele a közig, biz.-nak 1882. augusztus 7-én, és ennek nyomán a közig. biz. 1882. augusztus 10-i ülésén hozott 1388. sz. határozat. Három évvel később, a közig. biz. 1885. október 8-i ülésén, a 2265/85. sz. határozatban úgy utasítják az elöljáróságokat, hogy az összeírási ivek a helybeli lelkész(ek)nek bemutatandók, aki láttamozza, s esetleg kijavítja azt. 155
