Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - II. Pest vármegye tanügyi viszonyai Tóth József tanfelügyelő működése idején (1877-1905)
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között sú iskola vezetésére képesítő jogosítványt kérelmezhet bármelyik tanító. Ehhez az iskolaszéknek, valamint a községi elöljáróságnak is igazolni kellett a kérelmező jártasságát a gazdasági, kertészeti ismeretek terén.14 Az erőfeszítések végül is hoztak némi eredményt. Főként azért, mert a gazdasági ismétlőiskolák ügyét a vármegye közönsége „az országban páratlanul álló lelkesedéssel karolta fel”. így az 1899/1900-as tanévben 146 ilyen típusú iskola működött Pest megyében, amelyek 158 katasztrális holdon gazdálkodhattak.15 A miniszter is elégedett volt: szerinte „az élet és az eddigi siker teljesen igazolta” ennek az iskolatípusnak az életrevalóságát. 1902-ben új tan- és szervezeti rend szabályozta ezeknek az akkoriban igen fontosnak és nagy jövőjűnek ítélt iskolák működését.16 1904 őszén a minisztérium országosan 12 új, külön szakta- nítós ismétlőiskola felállítását határozta el. Pest megyében ekkor három település — Monor, Nagykáta és Kiskunhalas — elöljárósága vállalta ilyen iskolák felállítását.17 Önálló gazdasági népiskolát is találunk a vármegyében. Az egyik ilyen típusú tan- intézmény Lajosmizsén volt, s 1902-ben jött létre. Mezőgazdasági és kertészeti ismeretekre oktatta a gyerekeket. Tanulóinak száma 1909/10-ben 77 volt. A rákospalotai majorosgazda-intézetet, mint már utaltunk rá, a gróf Károlyi Sándortól ajándékozott 150 holdnyi telken az Országos Gazdasági Egyesület az állam támogatásával, valamint magánadakozások segélyével 1876-ban állította föl. Később ez az intézmény a római katolikus egyház tulajdonába került, amely azután leányiskolává alakította át. Szabadszálláson 1905-ben szerveződött egy gyümölcstermelési ismereteket oktató önálló gazdasági népiskola. 1896-ban önálló gazdasági népiskola alakult Bajaszent- istvánon és Tahitótfaluban, 1899-ben pedig Dusnokon és Érsekcsanádon. Ezek mind községi tulajdonban voltak, míg az 1897-ben Szódon szervezett önálló gazdasági népiskola a római katolikus egyház birtokában volt. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy Kecskeméten 1872 és 1894 között gazdasági osztályokkal egybekötött felsőbb népiskola is működött.18 A gazdasági ismétlőiskolák szervezése persze tovább csökkentette „népoktatásunk legtöbb helyen meddő tagozatának”, az ismétlőiskoláknak a jelentőségét. Mint tudjuk, a 68-as népiskolai törvény a 6—12 éves korú gyerekek számára a mindennapi, a 12— 15 évesek számára pedig az ismétlőiskolai oktatást kötelező jelleggel írta elő. Láttuk, hogy az iskolatanács is milyen komoly erőfeszítéseket tett az ismétlőiskolai képzés előmozdítása érdekében. S nem is teljesen eredménytelenül, hiszen 1875 novemberé14 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. 2022/1899. sz. határozat. Az 1899. június 8-i ülésen ismét felszólítják a járási főszolgabírókat és a városi polgármestereket, hogy a gazdasági ismétlőiskolák felállítására vonatkozó miniszteri rendeletet a „legnagyobb eréllyel hajtsák végre”. 15 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 18. doboz. A közig. biz. 909/1900 sz. határozata az 1900. április 12-i ülésen. Borovszky szerint az 1904/5-ös tanévben a megye 147 gazdasági ismétlőiskolájában összesen 11 063 gyermek tanult. BOROVSZKY II. 205. 16 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., VII. Népoktatási ügyek, 24. doboz. 66 569/1902 sz. miniszteri körrendelet 1902. szeptember 24-én. 17 PML IV. 415-b PPSK Vm. Közig. Biz. ir., III. Iskolai ügyek, 6. doboz. 45 452/1904. sz. miniszteri rendelet. A kérdést a közig. biz. 1904. július 4-i ülésén tárgyalta. 18 BOROVSZKY II. 221-222. 141
