Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Zábori László ügyelő pedig, aki a főfelügyelet jogát a felekezeti iskolák felett is gyakorolja, az iskolatanács elnöke. Nem lenne jobb, ha egy szélesebb rétegeket képviselő testület ellenőrizné az egyházi iskolák ügyeit, nem pedig egyetlen ember? — kérdezik a jelentés összeállítói. Kritikával illetik a tanfelügyelőt is, aki számos kérdésben (az iskolai számadások megvizsgálásával, a községi iskolák tanítóinak, árváinak segélyezésével, államsegélyekkel, iskolák alapításával, fenntartásával kapcsolatos ügyekben) egymaga dönt, az iskolatanács véleményét meg sem hallgatva. Ezért a helyzetért persze az egymásnak ellentmondó törvények és miniszteri rendeletek felelősek — ismeri el e jelentés —, amelyek következtében nincsenek világosan elhatárolva a tanfelügyelő és az iskolatanács jogkörei. Mindenesetre a jelentés nyomán az iskolatanács felszólította a tanfelügyelőt, hogy a községi iskolákkal kapcsolatos minden ügyben kérje ki a jövőben a testület véleményét. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz pedig a tanács felterjesztést intézett, amelyben javasolták az iskolatanácsok jogkörének kiterjesztését a felekezeti iskolák fölé.97 Szász Károly tanfelügyelő mindenben egyetértett a bizottsági jelentésben foglaltakkal, s az iskolatanács 1870. december 19-i rendkívüli közgyűlésén felszólalásában kiállt az iskolatanácsok jogkörének kiterjesztése mellett.98 Ámde a kormányzat, nem akarván az egyházak iskolai ügyeiben túlságosan beavatkozni, nem teljesítette a Pest megyei iskolatanács kérését. Mégis, a testület a törvényben előírt feladatait becsülettel teljesítette, azokban az ügyekben pedig, amelyekben döntési jogköre nem volt, rendszeresen felterjesztéseket, javaslatokat terjesztett a megyei bizottság vagy épp a minisztérium elé.99 De nem ez volt az egyetlen vitás kérdés a minisztérium és a Pest megyei iskolatanács között. Ez utóbbi szerint ugyanis az iskolatanácsoknak joguk van az 1868-as törvény 130. paragrafusának értelmében az iskolai számadások elbírálásához és ellenőrzéséhez. A minisztérium viszont úgy ítélte meg, hogy noha a számadások megvizsgálásához a tanácsnak joga van, ám az elfogadásról vagy elutasításról a végső döntést minden esetben a minisztériumnak kell meghoznia.100 Mindezek a viták, az iskolatanácsok jogköre körüli egyenetlenségek és ellentmondások bizonyosan hozzájárultak ahhoz, hogy ezeket a testületeket végül is 1876-ban megszüntették. Egyébként ezeknek a 14—34 főből álló tanácsoknak a fenntartása meglehetősen drága is volt. Az iskolatanácsok jogkörét a közigazgatási bizottságok vették át. Mégis, fontos szerepet játszottak hétéves fennállásuk alatt: az 1868-as népiskolai törvény szellemében munkálkodva mozgásba hozták a magyarországi népoktatás ügyét. Tevékenységük nyomán pedig a korábban sok esetben közömbös alsóbb szintű hatóságok előtt, de a társadalom más köreiben is világossá lett az elemi tanügy 97 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870—1876. Az 1870. november 16-i rendes, valamint a december 19-i rendkívüli ülés jegyzőkönyvei. 98 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. december lÁi rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve. 99 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1874. augusztus 26-i ülés jegyzőkönyve. A tanfelügyelő jelentése az iskolatanács elmúlt ötesztendei tevékenységéről. 100 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1875. március 16-i ülés jegyzőkönyve. 136
