Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között kozás kudarcba fulladt.85 1872-ben 19 községben 1405 felnőtt részesült elemi oktatásban.86 Az 1868-as népiskolai törvény világosan előírta, mely tárgyakat kell az elemi iskolákban tanítani. Szász Károly tanfelügyelő 1871 tavaszán még arról számolt be, hogy a torna, a kertészeti, valamint az állampolgári ismeretek oktatásán kívül minden tantárgyat a törvényes előírásoknak megfelelően oktatnak a megye iskoláiban. Eötvös József miniszter fáradozásai eredményeképp pedig a taneszközökben sem volt különösebb hiány.87 Ám a későbbiekben egyre inkább nyilvánvalóvá lettek a gondok. Egyes községek elöljárói a valláson, az írás-olvasáson és a számoláson kívül a többi tárgy tanítását haszontalannak tartották.88 Különösen elhanyagolták a testgyakorlást, amelynek persze az is oka volt, hogy legfeljebb az iskola udvara állt rendelkezésre erre a célra. 1871-ben csupán a nagykőrösi, kecskeméti, illetve az újpesti községi iskolában volt testgyakorló hely.89 Dömötör János tanfelügyelő minden iskolát kötelezni kívánt „tomahelyek” kialakítására. Az elképzelés szép volt, az anyagi források szűkössége azonban ezúttal is megakadályozta a nagyra törő tervek megvalósítását. Mivel az elemi iskolába járó gyerekek túlnyomó többsége mezőgazdasági munkát végzett későbbi élete során, a művelődési kormányzat gondoskodni kívánt a gyermekek ilyen irányú alapismereteinek gyarapításáról is. Ezért szorgalmazták az úgynevezett faiskolák fölállítását. Ezek többnyire az iskolák mellett lévő, a község vagy valamely felekezet tulajdonában álló kertek voltak, ahol is a növények, fák tulajdonságait, a fa- és gyümölcstermesztés fortélyait tanulmányozhatták a gyermekek. 1871-ben 25 községben nem volt faiskola, ám a meglévők közül is csupán 32 volt elfogadható állapotú.90 A faiskolákkal a községi, felekezeti elöljáróságok keveset törődtek, s ha valamely iskola melletti kertet el is nevezték faiskolának, azt nem csupán a gyermekek oktatására használták.91 Pedig az iskolatanács és a tanfelügyelő újra és újra sürgette a helyi iskolai és községi hatóságokat: gondoskodjanak a faiskolák létesítéséről és rendeltetésszerű használatáról. 1876-ban már 159 faiskolát találunk a megyében.92 A faiskolák ügye így később is napirenden maradt: 1877-ben a földművelési és ipari mi85 SZÁSZ 1871, 13. 1870/71 telén Pest megyében kb. 1000 felnőtt részesült elemi iskolai oktatásban. 86 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1873. március 11-i ülés jegyzőkönyve. Nagy László tanfelügyelő jelentése az 1872-es év iskolai állapotairól. 87 SZÁSZ 1871, 17. 1869/70-ben sorsjátékot rendeztek, amelynek bevételét az iskolák taneszközökkel való felszerelésére fordították. Ebből az összegből Pest megye népiskolái 131 földgömböt, 129 Magyarország fali térképet, 268 Magyarország kézi térképet, 176 Európa fali térképet, 56 fali olvasó táblát, 195 természetrajzi ábrát, 49 természettani fali táblát, 8 nagyobb természettani eszközgyűjteményt és 175 számológépet vásároltak. 88 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1872. november 13-i ülés jegyzőkönyve. 89 BOROVSZKY 1910, II. 198. 90 BOROVSZKY 1910, II. 198. 91 BOROVSZKY 1910, II. 202. 92 BOROVSZKY 1910, II. 204. 133
