Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868—1944 között érdekében, mert ellenkező esetben hatóságilag fog fellépni velük szemben.45 Az iskolatanács üdvözölte a Pilisi járási szolgabíró határozott fellépését, s hasonló rendelet kibocsátására kérte fel a megyei bizottmány útján a többi járási elöljárót. A megyei bizottmány felhívása e tárgyban meg is született.46 Egy év elteltével azonban a tanfelügyelő ismét arról számolt be, hogy a községi hatóságok „az iskolamulasztások törvényszabta megbüntetését sem eszközük”, s általában is iskolai ügyekben „oly késedelmet, tétlenséget, sőt valóságos engedetlenséget tanúsítanak, hogy az ügyet előrevinni csaknem lehetetlen”. Az iskolatanács felhatalmazta a tanfelügyelőt, hogy amennyiben a községi elöljárók nem hajlandók törvényszabta kötelességeiket teljesíteni, vegye igénybe a megyei hatóságok segítségét.47 Ám a tanítók, illetve a községi elöljárók továbbra sem bizonyultak túl buzgóknak a mulasztók névjegyzékének ösz- szeállításában. 1871 októberében például a megye 190 községe közül csak 26-ból érkezett jelentés az iskolatanácshoz a mulasztások számának alakulásáról.48 A községi elöljárók — akik persze jól ismerték a helyi viszonyokat — általában vonakodtak az iskolai hiányzások miatt a szülőket megbírságolni, bár az iskolatanács és a tanfelügyelő erre igyekezett rávenni őket. Nem is egészen eredmény nélkül, mert míg 1872- ben 672 alkalommal szabtak ki pénzbüntetést az elöljáróságok, egy évvel később már 1038 esetben.49 Persze ez még mindig nem valami magas szám, főleg ha tekintetbe vesszük, hogy az 1873/74-es tanévben a 14 036 igazolatlanul mulasztó gyerek akadt horogra.50 Nem csodálhatjuk, ha a többnyire szegény szülőkön az elöljáróságok nem tudták — sok esetben nem is merték — behajtani a büntetést. De a gyakori mulasztások elleni harc már csak azért is reménytelennek tűnt, mert az őszi és tavaszi mező- gazdasági munkák idején a gyerekek munkaerejére a földeken volt szükség. Sok iskola ilyenkor majdhogynem kiürült. Alkalmazkodva a valós viszonyokhoz, a tanítás számos helyen október végén, november elején kezdődött, és április végén már véget is ért. Az iskolatanács és a tanfelügyelő igyekezett ez ügyben is a törvények betartására szorítani a helyi iskolai és községi hatóságokat. Némi eredménnyel talán, mert 1873-ban már csak 26 iskolában volt a szorgalmi időszak az 1868-as törvény által előírt nyolc hónapnál rövidebb.51 De az erőfeszítések más vonatkozásban sem voltak hiábavalók. Hiszen míg 1869-ben a tankötelesek 52%-a (más adat szerint 57%-a) járt csak elemi mindennapi vagy ismétlőiskolába, addig 1871-ben már 71 %! (Vagyis a 82 364 összes tanköteles közül iskolába beírattak 58 404 főt.) A 6—12 éves korosztályt tekintve pedig az 1869-es 80%-os iskolalátogatási arányt 1874-re 83%-ra sike45 PML IV. 365-a PPSK Vtn, Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. június 8-i ülés jegyzőkönyve. 46 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. augusztus 31-i ülés jegyzőkönyve. Beöthy Lajos alispán 1870. augusztus 12-i keltezésű, 3176. számú átiratában tudatja a tanáccsal, hogy a megyei bizottmányt kisgyűlés felhívást tett a községekhez az iskolába járás szigorú ellenőrzése érdekében. 47 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1871. június 15-i ülés jegyzőkönyve. 48 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1871. december 1-jei ülés jegyzőkönyve. 49 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyve. 50 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1876. szeptember 4-i záróközgyűlés jegyzőkönyve. S egy adat szerint ezek közül csupán 730 gyerek szülője kapott pénzbüntetést. 51 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1874. március 17-i ülés jegyzőkönyve. 127
