Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Zábori László: Iskola- és oktatásszervezés Pest megyében 1868-1944 között - I. Tanügyi állapotok Pest megyében a tankerületi iskolatanács működése idején
Zabom László kallta iskolák állítására az amúgy is pénzhiányban szenvedő községeket. De talán nem is baj, ha az állam nem túlságosan bőkezű a segélyek folyósításában — figyelmeztetett ismét Szász Károly —, mert a felülről jövő pénzek „megbénítják, ellustítják” a helyi hatóságokat. „Szabad nemzethez és egyénhez legillőbb: az önsegély” — mondta. Ennek ellenére a tanfelügyelő eredményesen „lobbyzott”, mert 1870 tavaszán 6100 forint államsegélyt csikart ki a minisztériumtól öt községi és öt pusztai iskola felépítése érdekében.20 „Lassú haladásról, csöndes, fokozatos munkálkodásról” számol be Szász Károly tanfelügyelő a tankerületi iskolatanács 1870. június 8-i ülésén. Hasonló szellemben nyilatkoznak utódai is. S ha megnézzük a községi nép- és polgári iskolák számának alakulását, akkor bizony igazat kell adnunk nekik. 1870 szeptemberében Óbudán, Újpesten, Miskén, Újkécskén és Nagykátán találunk községi elemi népiskolákat. Ebben az öt tanintézetben összesen 21 tanító dolgozott. Az óbudai és a ceglédi polgári, valamint a nagykőrösi felsőbb leányiskolában öt tanítót találunk.21 Persze azért a gyerekek másutt sem maradtak iskola nélkül, hiszen a felekezetek Pest megye majd minden községében tartottak fenn tanintézeteket. 1871 tavaszán a megye minden rendezett községében volt iskola.22 A legrosszabb helyzetben a puszták voltak, amelyeken általában semmiféle iskola nem működött — noha az 1868-as népiskolai törvény előírásai szerint a tanyai lakosok gyermekeinek oktatásáról „azon községek kötelesek gondoskodni, amelyekhez a tanyák tartoznak.”23 Pest megye 160 pusztáján ekkoriban csupán négy-öt iskolát találunk, azok is rosszul felszerelt, képzetlen tanerővel ellátott tanintézetek voltak, amelyekben négy-öt hónapnál nemigen volt hosszabb a tanulmányi idő. 1871-ben a pusztán lakó gyerekeknek legfeljebb ha egytizede járt iskolába — amin persze, ismerve a fennálló viszonyokat, aligha csodálkozhatunk.24 Sajnos azoknak a községeknek a lakói, amelyekhez a puszták tartoztak, nemigen voltak hajlandók a tanyasi gyerekek iskoláztatására áldozni. Ugyanakkor azonban alighanem túlzó elvárás volt az állami-megyei hatóságok részéről látványos eredményeket várni iskolaügyben, ráadásul épp a legszegényebb, legelmaradottabb területeken! Hiszen a falu népe évszázadokon át azt hallotta uraitól, hogy gyermekeik számára a művelődés fölösleges, mi több, káros. A tíz év körüli gyerekek egyébként is már részt vettek a ház 20 PML IV. 365-a PPSK Vm, Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. június 8-i ülés jegyzőkönyve. Nagyká- tának és Újkécskének 800-800, Fajsznak 700, Dunavecsének és Alpámak 600-600 forint jutott. Pusztai iskolák építésére kapott 500-500 forintot Dános, Nyáregyháza, Mikla-Bojártetétlen, Tázlár-Kartal, 600 forintot pedig Kistétény. 21 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. augusztus 31-i ülés jegyzőkönyve. A ceglédi polgári iskolában három, az óbudai polgáriban egy, a nagykőrösi felsőbb lányiskolában szintén egy tanító működött. Tíz tanító tanított az óbudai községi elemi iskolában, négy Újpesten, kettő Miskén, három Újkécskén, kettő pedig Nagykátán. 22 BOROVSZKY 1910, II. 195., valamint SZÁSZ 1871.4. 23 CJH I. 405. Az 1868:XXXVIII. te. 47. paragrafusa. Azon községek, amelyekhez a puszták tartoztak, vagy tanyasi iskolák állítása segítségével, vagy ún., járó-kelő (ambulans) tanítók alkalmazása által” voltak kötelesek a gyermekek iskoláztatásáról gondoskodni. 24 PML IV. 365-a PPSK Vm. Tanker. Isk. tan. jkv., 1870-1876. Az 1870. december 1-jei ülés jegyzőkönyve. 122
