Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)

Völgyesi Orsolya: Kossuth Lajos és Pest vármegye 1845-ben

Kossuth Lajos és Pest vármegye 1 845-ben

son kedvező fogadtatásra a többi törvényhatóságban.40 A kormányzat 1846-ban aztán elfogadta Pest megye főispáni helytartójának, báró Prónay Albertnek a lemondását: őt kilenc évvel ezelőtt éppen Kossuth letartóztatásával összefflggésben nevezték ki a politikailag egyre kellemetlenebbé váló központi vármegye élére. Prónay a nádorhoz írt levelében a következőképpen indokolta lemondását: „de ezen Pest megye rendei majdnem általános többségének gondolkozása módja, sőt tetteké váló tárgyalásai; s a tisztikar több tagjai eljárási modora, világosan olly elvekből indultnak esmértetvén általam el, mellye- ket osztani polgári kötelességeimről való fogalmaim, és meggyőződésem tilt;”41 Az uralkodó József nádor felterjesztése alapján 1846 áprilisában Földváry Gáborra ruházta a Pest megyei adminisztrátori hivatalt. Földváry mellett nemcsak az szólt, hogy megyebeli birtokos volt, hanem az is, hogy mint megyei tisztségviselő, mint egykori másodalispán jól ismerte a helyi viszonyokat és számos támogatója volt a Pest megyei protestáns nemesség körében.42 A kormányzat határozott fellépését és az ellenzék megosztottságát természetesen jól látta a Pest megyei oppozíció több tagja is. Az idősebb nemzedékhez tartozó Fáy András 1846 elején így fogalmazott: „Központosulás és központosítás, egyetértés és rokonítás tehát most, ha valaha, a valódi jelszó. Engem valójában nem az aggaszt, hogy tán az ellenzék száma nem nagy, hanem, hogy központosulatlan, rendezetlen s negativitásban tetszvén magának, új csatatéren s változott hadviselésben is még mindig a régi avult fegyverekkel ví.”43

Az ellenzék összefogását célozta egyébként az 1845. november 18-án Pesten megtartott értekezlet is, amelyet gróf Batthyány Lajos elnökletével tartottak meg. A tanácskozáson úgy határoztak, hogy az ellenzék erőinek koncentrálása érdekében a Pesti Hírlapnak az ellenzék közös lapjává kell válnia.44 Az ellenzék programjának megalkotását Kossuth Deáktól várta, Deák azonban 1845 novemberében lehetetlennek tartotta a felkérés elfogadását: „Hidd el barátom, a részletes program szaporítaná s nevelné inkább a szakadást közöttünk, ahelyett, hogy egyesítene.”45 A kormánypolitika bírálatának azonban mégis Deák tevékenysége adott — ha csak átmenetileg is — újabb impulzust, hiszen jórészt az ő fellépésének köszönhető, hogy Zala vármegye 1846. március 3-án elfogadta az ország sérelmeit taglaló közgyűlési határozatot és körlevelet.46

40 MÓL József nádor titk. Praes. 1845:CCCXII.

41 MÓL József nádor titk. Praes. 1846:XXIII.

42 József nádor Földváry Gábort, Somssich Pál helytartótanácsi tanácsost és báró Nyáry Antalt, a Királyi Tábla báróját javasolta Pest megye főispáni helyettesének. Egyúttal azt kezdeményezte, hogy Prónayt nevezzék ki a Hétszemélyes Tábla bírájává. Az 1846. március 5-i felségelőterjesztést 1. MÓL József nádor titk. Praes. 1846:XLIV/1.

43 FÁY 1846.

44 KOSÁRY 2002, 353-355.

45 DEÁK, 2001,466.

46 DEÁK 2001,468-481.

114