Egey Tibor (szerk.): Tanulmányok Pest megye monográfiájához 1. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 4. (Budapest, 2005)
Völgyesi Orsolya: Kossuth Lajos és Pest vármegye 1845-ben
Völgyesi Orsolya ként már a tisztújítás előtt visszalépett a jelöléstől, s bár a Nemzeti Körben a Teleki Sámuel elnökletével május 4-én megtartott konferencián elterjedt az a hír, hogy a fő- ispáni helytartó József nádor utasítására nem is fogja jelölni Nyáryt, a tisztújításon a Pest megyei radikális irányzat jelöltje nyerte el a másodalispáni tisztséget, az első alispán pedig Szentkirályi Móric lett, aki szintén ennek a tábornak a támogatását élvezte. A május 6-án báró Prónay Albert elnöklete alatt lezajlott közgyűlésről a sajtó egyébként így számolt be: a reggel 8-tól délután 4-ig tartó tisztújítás „minden zavar nélkül, rendesen, és szerencsésen ment végbe. Az ingerültség, melly a Ny. P. és F. Gy. féle (amaz zöld bokrétás, emez fehér tollas) pártok közt létezett, F. Gy. jókori visszalépése által legnagyobb részben megszűnt, s e körülmények, a pestmegyei nemesség műveltebb szellemének, és a zöld bokrétás-vezetők rendreintő, példás fáradozásainak köszönhető, hogy ekkora nép tömegben (mert a zöldágas szavazók száma 1700-on túl, a fehér tollasoké szinte 1000-en felül volt), semmi összeveszés, semmi garázdaság nem történt, noha a tömegek összekeveredve valának, sőt a politikai türelem dicséretes j eleül zöld s fehér jel embereit békésén társalkodva lehete látni.”16 A kialakult konfliktus következtében azonban szakadás keletkezett a Pest megyei ellenzék soraiban, a Kossuth és Ráday között lévő barátság helyére pedig gyűlölködés lépett — állította egy 1845 júniusában készült jelentés.17 Az adminisztrátori rendszer kérdése az 1845. augusztus 27-i közgyűlésen került ismét napirendre. Ezen a napon olvasták fel ugyanis a Helytartótanács intézőlevelét, amely szükség esetén lehetővé kívánta tenni a megyei tisztségviselőknek a katonai karhatalom alkalmazását. Patay József azt javasolta, hogy a rendek ezt a kérdést a Hont megye által küldött körlevéllel együtt tűzzék napirendre, mivel az átirat éppen az ottani adminisztrátor, Luka Sándor törvénytelen eljárását sérelmezte.18 Patay a közelmúlt eseményeire hivatkozva az eddigi gyakorlat mellett érvelt, véleménye szerint egy megyei tisztségviselő, beleértve a főispáni helytartót is, továbbra is csak a közgyűlés felhatalmazásával alkalmazhatná a katonaságot. Patay tehát a Hont megyei sérelmet pártoló felirat elfogadását javasolt, az adminisztrátori rendszer ügyében pedig körlevél elküldését indítványozta. Ezután báró Eötvös József szólalt fel, s a következőképpen fogalmazott: „A megye volt eddig a főbiztosíték, de mit tegyünk, ha maga ezen biztosíték is megtámadtatik; ez maga is arra vezet, hogy más biztosítékról gondoskodjunk, s ha a kormány fellépett, s azt mondá, a magyar megyéket nem lehet kormányozni, mi is lépjünk fel, minél fogva a kormány belrendezéséről kell gondoskodni, s ennek folytán, szónok báró, a megyékhez körlevelet, s itt küldöttséget kíván, melly a kormányi felelősségnek miképp lehető behozataláról gondoskodjék.” Eötvös felvetését támogatta Szentkirályi Móric is, aki kijelentette: eddig az ellenzék játszott kezdeményező szerepet a politikában, most azonban a kormányzat kívánja meghatá16 PH 1845. május 8. 465. sz. Nyáry ellenfelét a Pesti Hírlap F. Gy. monogrammal jelölte, míg a titkos jelentések - egyébként tévesen - Fáy Andrást említik Nyáry riválisaként. 17 MOL Inform. Prot. 1845. június 10. XXI. ülés. 18 Bővebben 1. HORVÁTH 1868, 63-64. 107
