Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.3. Az irodalomszervezés alkalmi formái

Jászújfalu puszta, illetve az Esztergom megyei Uny helységben lévő birtok. Urbanov- szky Jusztin szolgabíró és Simontsits László esküdt 1844. február 13-án igazolást állítottak ki a vétel pontos pénzügyi lebonyolításáról és arról, hogy „jelenleg is, nem csak folyamatos és békességes bírásába vagyon, hanem megvételi idejöktől több ezrekre menően javításokat is fektettek beléjök.” Kecse Péter vármegyei levéltáros egy nappal korábban, február 12-én nemleges tanúsítványt adott a betáblázott adósságok jegyzőkönyvei alapján.233 A vármegye Kossuthot, aki a Pesti Hírlap élén „szerencsés tapintattal, fáradhatlan buzgalommal és kedvező sikerrel <működött> járt volna el”, „általános helyesléssel” támogatta: „...meggyőződésünk szerint, honunk átalakulási jelen korszakában a’ törvényhozás útján teendők iránt szétágazó eszméknek előleges meg- vitattatása, tisztába hozatala, ’s ez legsikeresebben az időszaki sajtó utján ’s ollyan terjedt ismeretekkel ’s tárgyavatottsággal bíró, szilárd jellemű, ’s <bizalom> tiszta keblű férfi által, minőnek magát folyamodó úr a’ haza előtt tettleg bizonyító, eszközölhető.”234

Annak ellenére, hogy a Helytartótanács, majd az ottani véleményt a Kancelláriához továbbító nádor, sőt a Kancellária két tagja, Bartal György és Platthy Mihály is azon a nézeten volt, hogy egy, a szerkesztés híján anyagi gondokkal küszködő és újra izgatni kezdő Kossuth veszélyesebb, mint egy erősen cenzúrázott, hetente kétszer megjelenő hírlap szerkesztőjeként; hogy Kossuth igénybe vette személyes kapcsolatait, ágenst foglalkoztatott a Helytartótanácsnál, mi több, Bécsben magánál Metternich- nél is járt, 1844. szeptember 7-én maga az uralkodó írta rá a folyamodványra, hogy Kossuth lapkérelme nem teljesíthető. A kérelmet támogató megyei feliratok — Pesten kívül Hont, Vas, Bereg, Trencsén, Máramaros, Bihar, Liptó küldött fel ilyet — a Kancellárián irattárba kerültek; a folyamodó sürgetései ellenére az elutasítás is csak december 13-án került elő a Kancellárián, ami azt jelenti, hogy Kossuth csupán 1845 elején kapta kézhez. Olyan időpontban tehát, amikor — mint azt az Athenaeum esetében már tapasztaltuk — a postai terjesztés az évi hiányában, Kossuth lehetőségei egy évre óhatatlanul beszűkültek.235

Pest vármegyének ez a szervült gyakorlata a nagy történelmi fordulót is túlélte; megmaradt az 1848:XVIII. te., az új sajtótörvény hatálya alatt is. Erre vonatkozott Magyar Mihály pesti könyvkereskedő 1848. április 30-i beadványa, immár Pest vármegye választmányához címezve, aki az általa kiadott, Táncsics Mihály szerkesztette Munkások Újsága terjesztésének országos megszervezéséhez kérte a segítséget, hiszen ő, „ki addig is, míg a’ biztosításra megkívántató pénzöszveget [a sajtótörvény előírta kaució, amely divatlap vagy olyan politikai hetilap, amilyen augusztus 10-ig a Munkások Újsága is volt, esetében 5.000, napilapnál 10.000 pengőforint volt] ki tudom teremteni, a’ szükséges kezességet elvállalta.” (Az idézet a mellékelt mutatvány- számból — „Budapest, 1848. április 2.” — való, amelyet a beadványhoz mellékelt. A

233 PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. 550/1844. A szerződés a 243/1842. kgy. sz. másolata, közölte SZÉKELY 1895, 69-74. A két 1844-es igazolás kiadatlan.

234 Az idézet a PML IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir. az 550/1844. sz. iratból való, fogalmazvány. Javításait megőriztük.

235 A lapengedély történetére 1. KARLOVSZKY 1892 (az autográf lapprogram és a Pest megyei tanúsítványok közlésével, a kancelláriai levéltárból); VISZOTA 1931a; VISZOTA 1931b; TAKÁTS 1931b (a Polizei-Hof- stelle elégett irattára alapján). Legújabban pedig: MST I. 751-758.

65