Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

3. Táj és irodalom - 3.2. Tájszimbólumok Pest megyéből

vált Gyulai Pálét,156 kibontakoznak a valódi frontok: a közismert alaptörténet arra volt ürügy, alkalom, hogy a legfiatalabb, huszonéves írónemzedék is bejelentse igényét a nagy történetek újrafogalmazására; a középgeneráció pedig világossá tegye, hogy a Bach-korszak miatt késve birtokba vett irodalmi és színházi kulcspozíciókat nem kívánja egyhamar átadni.

Korszakunkban Visegrád zenei portrét is kapott az 1841-től nagyrészt Pesten élt és tevékenykedett német komponistától, Robert Volkmanntól. A Visegrád, 12 musikalische Dichtungen für das Piano tételeit átmeneti bécsi tartózkodása idején, 1855-ben vetette kottapapírra. A „fantázia” műfaját használta fel arra, hogy az évszázadok sorából vett témákat a romantikus programzene műformáiba öntse: „Az eskü — Fegyvertánc — A tornál — Szerelem — Virányon — Menyegzői dal — A jósnő — Nyájdal — Hősdal — Az apród — Soliman — Salamon tornyánál”.157

Visegrád mint történelmi emlékhely töretlen fejlődéssel lépett a dualizmus korába. Az 1860-as évektől a kirándulóhely egyre inkább nyaralótelepüléssé vált, megkezdődött a „Salamon-tomya” alatt a villanegyed kiépülése. Ide húzódott vissza, öccséhez Görgey Artúr is, amikor 1867-ben hazatért ausztriai internálásából. (Haláláig, 1916-ig volt visegrádi lakos.) Ezenközben azonban az emlékhely sem vesztett funkciójából: 1868-ban Illés Béla elkészítette a fellegvár első építészeti felmérését, 1869-ben pedig megkezdődött a vár régészeti feltárása és restaurálása a jövő számára.158

156 A drámabíráló választmányról (1863. máj. 24.) In: GYULAI 1908,1. 419—423.

157 Vő. MONA 1989, 144. és 166-167. (az 1859-ben megjelent második kiadásról).

158 Vő. PMMŰ II. 399.

299