Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

3. Táj és irodalom - 3.2. Tájszimbólumok Pest megyéből

mission c. munkájában (Pray, Kaprinai és más magyar történetírók nyomán) oldalakat szentelt a rákosi országgyűlések szokásának, hogy végül leszögezze: „...le Rakós est le sol sacré du pays hongrois.” Ugyanezt megismételte Petőfi-könyvében is, s innen vette át az orosz Palauzov, a Russzkoje Szlovo c. pétervári folyóirat Petőfi-tanulmá- nyába, amely szintén történelmi áttekintéssel indított (itt fonetikusan átírt „Ракос” = ’Rákosz’ alakban).77

A XVin. század hosszú békeidőszakában csak a hadgyakorlatok színhelye emlékeztetett a Rákos egykori funkciójára. Innentől kezdve két, eleinte lassan elváló, de egyre markánsabban különböző ábrázolásvonal figyelhető meg: a terület valós, katonai és polgári hasznosításának rögzítése, s mellette a „szent hely” mitizálódó művészeti ábrázolása.

A Rákos újminőségű ábrázolása a jezsuita Adányi András Fastorum Hungáriáé pars I. et II. (Kassa 1742) c. verses munkájában található. Aranykor-ábrázolása szerint Buda Jupiter vára volt, a Rákos-mező pedig Flora birodalma, amelyet férjétől, Ze- phyrustól kapott nászajándékba:

Haud procul hinc latum campus procurrit in aequor:

Dignus, quo capiat Rex diadema, locus.

Nunc habet a cancris: pestum tunc nomen habebat,

Urbs quoque Pestano nomina traxit agro.

Csonka Ferenc magyar fordításában:

Itt közel, itt a mező széléről látszik az Alföld,

Itt a mezőn választ újra királyt a magyar.

Most hívják Rákosnak, a régmúlt pesti mezőnek,

Pest városnevet is adta e pesti mező.78

A „békés Rákos” motívumának alkalmazására csaknem folyamatos példákat hozhatunk. Barcsay Abrahám 1777-ben, a nagyszombati egyetem Budára helyezése alkalmából írt versében hasonlóképpen utal a tájra:

Mit hallok, Magyarok! Pindus tetejéről?

Nincs kérdés már Budán Rákos mezejéről,

Eltűnt már Bellóna Pannonok hegyérőll,

S Thália hárfázik szent Gellér[t] bérczéről.

A Budáról kelet felé tekintés konkrét topográfiai helyzete itt először jelenik meg vershelyzetként (térben és időben), hogy utána jelentős karriert fusson be. Csokonai tekintete az Orczy-kerten akadt meg, amelyet tuszkulánumnak óhajt az Arpádiász megírásához (foglalkoztunk vele a 3.1.4. fejezetben), Berzsenyi Dániel — miközben

77 ELLRICH 1831, 152.; CHASSIN 1856, 101-104.; CHASSIN I860, 4-5. és PALAUZOV 1861, 3.

78 NYILAS 1961, 10. és 77., SZÖRÉNYI 1993, 110-111. és 118. Hasonlóképpen a Rákos virágával kedveskedne Virág Benedek is József nádor nejének, Alexandra Pavlovna hercegnőnek, vő. NYILAS 1961, 40.

272