Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
3. Táj és irodalom - 3.1. Pest megye "irodalmi benépesítése"
ban, a körülmények kényszerítésében hazatérő Katona a történelmi utalásokkal telezsúfolt, 24 ajánló verssorban mint képzett történetíró vizsgázik Anonymusból, Dugonicsból és mindazon forrásmunkákból, amelyeket az 1810-es években Kecskemét- történetéhez Pesten gyűjtött és felhasznált.22 Újra találkozunk itt a Partiscum=Kecs- kemét azonosítással, valamint Anonymus nyomán kap említést az Alpámál csatát nyerő Árpádnak és seregének 34 napos pihenője a „silva Gemelsen”-nel azonosított Gyümölcsény-erdőnél. Kétarcú, kritikus kapcsolat fűzi immár Katonát a helyi hagyományhoz és Dugonics történetszemléletéhez. Az ajánlásban az alpári diadal „győzedelmi halmat ása” — az ún. kunhalmok, amelyek a helyi hagyomány szerint a honfoglaló ősök előkelőinek halomsírjai, itt a vesztesek tömegsírjai. A Kecskemét-névmagyarázatban a továbblépés még látványosabb: a Monostori Veronka ’Kecske+Mét’ változatát a város- történet is megismételte, a hagyománnyal szemben azonban a szerző a ’Kecskemegye’ értelmezés híve, ami az ajánlás „Kedskő-méga” alakjában már kizárólagos érvénnyel szerepel. Ezt Katona Dugonicstól vehette, jelenlegi ismereteink szerint ez az alak csak nála fordult ugyanis elő. Mint ahogyan a Szittyiai történetek fejtegetését is átvette a kunok és hunok azonosításáról (I. 76-77.), így ,,a’ / szentkori / pásztori / Kún-magyar szív” törzsökös, romlatlan magyart jelenthet. Mi több: Katona ezt a motívumot a Bánk bánba, is beemelte, az V. felvonás 243-245. sorában az istenítéletnek ugyanis csak az az indoka, hogy Bánk Hunor fiától, Bor vezértől származik (a Szity- tyiai történetek hun királylistája alapján, I. 113.), ezért „Árpád és Bor vére közt / folyó dologban bíró csak Magyar- / ország lehet.”23 A honfoglalók „ung-urinknak” nevezése viszont Dugonics-kritikát szemléltet. Anonymus a magyarok „Hungarus, Ungarns” népnevét az Ungvár-Hungvár helynévből származtatta, s noha Dugonics ezt kárhoztatta és tudománytalannak nevezte24 — Katona nemcsak megőrizte-átvette az anonymusi etimológiát, hanem azt ráadásul egyéni szókapcsolatba is építette, amikor az ’úr’ [= birtokos, meghódító] utótaggal bővítette. Hogy az Etelka hatása mégsem múlt el teljesen, azt a Bánk bán I. felvonásában Simon szájába adott Micbán-történet bizonyíthatja (a hét ikerfiú története), amelyet Katona Dugonicstól is vehetett.25 Összegezve: a magyarítás gyakorlata és Dugonics közvetlen hatása Katonára — hajszálgyökerekben — erősebbnek látszik, amint azt a Bánk bán kritikai kiadása megengedi: „Feltehető, hogy olvasta Dugonicsot (Miletztől kiadott könyvjegyzékén több Dugonics-mű szerepel), de olvasása a Bánk bánra kimutatható hatást nem tett...”26 22 A Kecskemét-történetnek a pesti évekhez kötésére 1. BALANYI 1934, 120. és WALDAPFEL 1935, 273. és 276. Az ajánlás szövege és magyarázata a Bánk bán kritikai kiadásában: BÁNK BÁN 1983, 153. és 444-445. 23 A kritikai kiadás (BÁNK BÁN 1983, 430.) a motívumot a Képes Krónikáig vezeti vissza, de Dugonics közvetítő hatását nem említi. 24 DUGONICS 1806-1808, 11. 17. 25 A kritikai kiadás (BÁNK BÁN 1983, 448-449.) Comidest és Fesslert említi forrásként, kereken tagadva a Dugonics-hatást (BÁNK BÁN 1983, 417). A legutóbbi tárgytörténeti feldolgozás, Csikós Zsuzsanna tanulmánya (CSIKÓS 1993, 78-91.) részletezi ugyan Dugonics szerepét a vándortéma terjesztésében, de nem köti össze a Bánk bánnal. 26 BÁNK BÁN 1983, 417. 255
