Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje
(Gaal József szövege, Them Károly zenéje), 1838 óta Л peleskei nótárius közkedvelt juhászkórusa. Az isaszegi énekeskönyv 1848-as anyaga ugyanazokat az eljárásokat szemlélteti, amelyeket e fejezet elején, a Kossuth-nóta kapcsán mutattunk be: az alkalmazást, amelyhez most a szövegvegyítés, a kontamináció járult. Az előbbi itteni példája a Tüzéri temetés c. vers, amely csekély eltéréssel használta fel Kisfaludy Károly sorait, Egressy Béni megőrzött zenéjével: „Mi piroslik / ott a síkon távolba’...” az utóbbira pedig Petőfi „megtoldását” idézhetjük. A Rég veri már a magyart a teremtő... c., 1845-ben írott versnek egy strófával megrövidített változatát — mintegy a kesergő hangnem ellentéteként — három új versszakkal toldották meg; ezek 1848 vívmányait ünnepelték és megvédésükre buzdítottak. Van megyei példánk arra is, hogy — a körülmények szerencsés együttállásával — valaki e mezővárosi értelmiségből együtt mozogjon, lélegezzen az irodalom és a kultúra első vonalával, még ha maga nem is örökítette meg nevét jelentős, eredeti alkotások révén. Dobos János (Óbuda, 1804. április 14.—Cegléd, 1887. február 3.), akit halotti búcsúztatója kapcsán már említettünk, református lelkész fia volt; 1831 és 1844 között apja örökét vette át Óbuda és Pomáz gyülekezetében. Többletet jelentett művelt, latinul is tudó, olvasott anyja. Kecskeméten Nagy István tanítványa volt és Dugonics András olvasója lett (1816-1819), Debrecenben pedig — amint önéletrajzában írta — „egyedül Schillerrel éltem, prósai munkáit, Mór Károlyt, a 30 éves háborút [A Haramiák és a Wallenstein-trilógia egy részletét] lefordítottam...”270 271 (18 1 9 és 1825 között volt debreceni diák.) Óbudán azután kiteljesedtek irodalmi-színházi barátságai: Fáy Andrással a vármegyeiek köréből, Egressy Gáborral a színészetben, Török Pállal és Székács Józseffel a protestáns újság és főiskola pesti tervezésekor. Izlésfordulatát is végrehajtotta: 1837-ben, a Pesti Magyar Színház megnyitására készülődve két felvonást fordított le Victor Hugo Cromwell]ébö\211 Az eredeti Préface helyett Shakes- peare-t dicsőítő, a klasszicizmus és a romantika harcát taglaló, saját előszót írt. Innentől kezdve a reformellenzéknek mintegy tábori lelkésze volt: 1844/45-ben a Tolna megyei Kömlődön Perczel Mór és a Pázmándyak, 1845 és 1852 között Pécelen gr. Ráday (IV.) Gedeon szellemi környezete mentette meg a provincializmusba süllyedéstől, s ugyanő vitte magával 1847-ben Pozsonyba, az utolsó rendi országgyűlésre, ahol felekezete diétái lelkésze lett. 1852 és 1854 között Tótfalu, majd 1854-től Cegléd lelkipásztora volt, aki 1877-ben megérte a jelképesen szép pillanatot, amikor a Kossuthot képviselőnek választott ceglédiek százas küldöttségének szónokaként szinte egy ország lelkiismeretét szólaltathatta meg. Szépirodalmi művet azonban soha sem publikált...272 A folyamat felgyorsult az irodalmi népiesség Petőfi előtti hullámával. Ezt az állapotot rögzítette Kecskeméthi Csapó Dániel Pesten kiadott Dalfüzérkéjének négy füzete, amelyek közül az első és a második 1844-ben, a harmadik 1845-ben, a negyedik 1846-ban jelent meg; anélkül, hogy Petőfinek akár az utolsó füzetben és akár a nevét 270 DOBOS 1885. L. még-á-r- (Szász Károly) cikkét: Dobos János. VU 1879. okt 19. A Schiller-fordítások elfelejtett adatok, csak itt. 271 SIMON 1933, 286-291. Ugyanitt olvashatunk 300 kötetes könyvtáráról is, amelyet a ceglédi gimnáziumnak ajándékozott. 272 Téves az a lexikon-adat, hogy 26 Debrecen környéki népdalt küldött volna be a Kisfaludy Társaságnak; az Dobay János ügyvéd (1824-1874) volt, vö. NÉPDALOK ÉS MONDÁK I. VIII., 9. beküldő. 233
