Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.2. Az "alkalmazott literatúra" szintje

Kováts Sándor Barjátom]. térde dagadásáról (1798 körül) vagy Midőn P[eterdi], Bjorbála] Leány Asszonynak ajándékba kapott Húsvéti tojás imát kiildeném (1802).262

A „Fóth ujj Sapphojá”-nak nevezett Peterdi Borbálához, miután a hölgy szintén faragott egy válaszverset, valóságos alkalmi ciklust szerkesztett Mátyási — ez szintén az ő leleménye volt.263

A mesterkedésnek, azaz valamely formai ötlet, trükk túlhajtásának nagy hagyománya volt a diákköltészetben (Bán Imre és Julow Viktor többször hivatkozott és idézett antológiája is felvonultatott csupa s és sz betűvel kezdődő szavakból összerótt, 20 soros verset és jegyzetben utalt a megannyi e betűvel írott versek 1775 óta kimutatható gyakorlatára.)264 Kocsi Sebestyén Gábor (1794-1864), akit rögtönző képessége miatt „magyar Democritus”-nak neveztek, egy kecskeméti disznótorban is előadta egyik versét, amelyben — kétsoronként váltogatva — kizárólag a, e, i, o, u, ö, ü magánhangzókat használt. Minthogy a jelenlévők kétségbe vonták szerzőségét, egy újabb 7x2 soros verset rögtönzött önigazolásul.265

Az „alkalmazott literatúra” adattára a közgyűjtemények kéziratos anyagainak feldolgozásával tetemesen bővíthető — a jelenleg ismert forrásanyag alighanem csak a jéghegy csúcsa. Ennek megfelelően részmegállapításaink is módosulni vagy megváltozni fognak. Néhány kérdés megválaszolása elől azonban már most sem lehet kitérni. Az egyik ilyen: a nemzeti irodalom kialakulása, a nyelvújítás, majd a romantika hozott-e változást ebben a közegben, az „alkalmazott” irodalom művelői és olvasói körében? A válasz — Pest megyei forrásanyagnál maradva is —: igen. Nagy József kunszentmiklósi gyűjteménye, a Némely Poétái Munkák... 1821. január 27-i dátummal rögzített „egy eredeti Honnyi Regé”-t, Turne vagy Turonyvár címen:

A kies hosszan le nyúló Váczi Völgyön fel fele Napkeletre láttzik egy kis Puszta várnak a’ helye...

Az ismeretlen szerző igazi epigon volt: egyszerre mutatja Csokonai és a két Kisfaludy hatását. A tatárjárás idejére helyezett rege minden hatásos kelléket (szerelmi vetélkedés, remete álöltözetben stb.) felvonultató cselekményét a szerző ügyesen hitelesítette azzal, hogy a szerelmi vetélytárs, Csuzi László, Pál fia egy valóban létező, eredetét a XIV. századig visszavezetni képes, Pest megyében is birtokos család nevét viselte.

Kisfaludy Károly történelmi drámái nemcsak az említett Nemes Andrásra hatottak. A tatárok Magyarországban a műkedvelő drámaírók számára iskolát csinált. Szövege elveszett, csupán a Honművész c. pesti divatlap 1838. április 5-i és 8-i kritikájából tudunk az ottani születésű uradalmi ügyész, Éliássy István Vácott 1838. már262 Az utóbbit kecskeméti autográf másolatból közölte KISS 1955, 66.

263 A hivatkozott versek kiadatlan műveinek csoportjában: OSZK Kt. Oct. Hung. 58. és Quart. Hung. 206.

264 BÁN—JULOW 1964, 210. és 260.

265 BÁN-JULOW 1964, 154-155.

231