Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.1. Az író társadalmi státusának és életmódjának változása

zendő — stiláris egybevetése érdekes következtetésekre adhat alkalmat a technika romantikus ábrázolásának lehetőségeiről.175 A témában azonban nem hallgatott el a begyakorolt, ironikusabb hangnem sem. Ebben a műfajban talán Lauka Gusztáv pompás életkép-novellája a legélvezetesebb, ma is friss olvasmány: Mulatság a vasúton Pestről Váciig}1*'

Vác kedvező fekvése befolyásolhatta a várossal más, szorosabb kapcsolatban lévő Császár Ferencet, a reformkor egyik legtehetősebb íróját abban, hogy a Pap-völgyben szőlőbirtokot vásároljon és ott olyan villát építsen, amelyet pályája kezdetén, Fiume környékén, már-már mediterrán környezetben sokat láthatott. A sikeres jogászi hivatalnoki karriert befutott Császár, aki előbb a pesti váltótörvényszék ülnöke volt (1840- től), utóbb — 1846 és 1849 között — a hétszemélyes tábla bírája, azaz szeptemvir, megengedhette magának, hogy költői tevékenysége számára tuszkulánumot teremtsen. (Kevesebb sikerrel járt az a törekvése, hogy társadalmi befolyását, tekintélyét irodalmi vezérségre váltsa és konzervatív írócsoportot szervezzen.) 1849 júliusában nyaralóját a cári csapatok feldúlták. Hogy itt nemcsak a nyugodt munkakörülmények biztosításáról (Dante Isteni színjátékának magyar fordításáról) volt szó, hanem a művész társadalmi rangjának egyfajta jellegéről, bizonyítja, hogy később is több neves alkotó vásárolta meg a birtokot és a villát: Tóth Lőrinc, Ligeti Antal festőművész, majd Császár egykori jurátusa, Degré Alajos. Császár maga Kerepesen vásárolt telket és házat a Bach-korszakban.177

Császár Ferenc verset is írt volna tuszkulánumáról, ám ez annyira a klasszicizmus és a romantikus szenvelgés kliséiből van összeállítva, hogy a „művészi táj” fogalmának alig-alig felel meg, és csak az életrajzi ismeretével lokalizálható — Fiúméra, 1833-ba. Tehát nem a Naszály-völgy irodalmi megörökítése, amint azt a téma legutóbbi feldolgozója állította.178

A reformkor utolsó évtizedeinek legjelentősebb, a politika- és az irodalomtörténetben is helyet kérő kirándulóhelye azonban FÓT. Fáy András 1832-ben vásárolt itt szőlőt gr. Károlyi Istvántól, majd néhány év múlva megvette a vele egy időben szőlő- birtokossá lett Vörösmarty Mihály és Ferenczy István szobrász 1640-1640 négyszögölnyi birtokát és Raffay Ferenc telekrészét, ezzel együtt a 3434 négyszögölről indult Fáy-fundus kb. hétezerre növekedett.179 Itt már kényelmesen vendégül láthatta baráti körét; jelenlegi ismereteink szerint az első alkalommal 1836. szeptember 28-án, ösz- szekapcsolva a szüretet Vörösmarty névnapjának megünneplésével. Wesselényi Miklós naplójának bejegyzése szerint: „...d. u. Bártfayval s Kossuthal Foltra [!] mentünk Fayt, Vörösmartyt meglepni szüretjükön. Bajzát, Schedelt, Ferenczyt s Bugatot tanáltuk ott.”180 1837 tavaszán külön házikó épült a Fáy család kényelmére, amihez a vendégek jelképes közös munkával járultak hozzá. A Fáy András születésnapjára, 1837. május 30-ra el is készült kis épületben márványtábla örökítette meg a kalákában

175 A két szöveg: VP II. 343. és MIKES-DERNŐI KOCSIS 1930, 298-300.

176 Megjelent Carricatúrák c. kötetében: Pest 1847. (LAUKA 1847, 20-25.) Méltán válogatta be Cséve Anna a Humoros novellák a XIX. századból c. kötet anyagába: CSÉVE 1995, 117-121.

177 Vö. HORVÁTH 1989, 313-315.

178 A Döbrentei Gáborhoz (Fiume 1833) c. vers: CSÁSZÁR 1846, 233-238.

179 BADICS 1890,617.

180 SZABÓ 1994, 98.

202