Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.1. Az író társadalmi státusának és életmódjának változása

levelet írtak Törteiről Kazinczynak stb.122 Ehhez a barátsághoz köthetők Kisfaludy Károly első irodalmi kapcsolatai is. Ő 1812-ben ismerkedett meg Szemerével, aki úgy írt róla, mint „Pesten laktomban Vidáék körül ismerőm”-ről.123

Az addigiak után nem volt tehát meglepő, hogy 1815 májusában, amikor Kazinczy Bécsből jött hazafelé, ahol feleségével, Török Sophieval és Eugénia lányával francia nevelőnőt keresett, Pécel érintésével Törteit is felkereste, ahol három napot töltött Vida Lászlónál. A pontos dátumot gr. Dessewffy Józsefnek hazaérkezése után, Széphalomról 1815. július 13-i levelében adta meg: „17-20. Máj. Törteién mulaték a’ Vida és Helmeczi társaságában.”124 Mivel barátainak általában egész útjáról számolt be, főforrásunk a törteli napokra ezúttal nem annyira Kazinczy levelezése, mint inkább Vidához. Széphalom Xber [december] Ildikén 1815. c. verse,125 amelyet — bár nem tartotta igazán sikerültnek — szokása szerint több barátjának és írótársának megküldött (ezúttal br. Wesselényi Miklósnak, Berzsenyi Dánielnek, Kölcsey Ferencnek, Helmeczy Mihálynak, Kis Jánosnak — s tudjuk, hogy Wesselényi a verset Bölöni Farkas Sándornak is megmutatta), és ezekhez a másolatokhoz különböző terjedelmű és mélységű jegyzeteket fűzött, amelyeknek forrásértékét növeli, hogy a törteli kúriáról nagyon keveset tudunk.

Korábban csupán Szemere tett említést (egy 1811. augusztusi levélben) ottani olvasmányélményéről: „Törtelyen Illyés András” Tükörét MDCCV. olvasgattam.”126 Azaz: a református Szemere Pál ízlelgette a jezsuita Illyés András (1637-1712) főművét, az ötkötetes A keresztyéni életnek példája és tüköré c., magyar nyelvű szentek életrajzainak második kiadását, a magyar barokk irodalom egyik legnépszerűbb, hajdani olvasmányát. Most, Kazinczy verséből, az is megtudható, hogy a május végi váratlan meleg elől a törteli kert adott menedéket, amelyben, ha nem is lehetett az acsai, tóalmási, gödöllői angolkertekkel összemérni, ott állott a korban divatos, szinte kötelező műrom is:

’S vissza teszem képzeltemben magam A’ szép napokba, mellyeket virult Narcisszaidnak gazdagsága köztt,

És, a’ midőn a’ rekkenő meleg’

Nyilait tovább kinn el nem tűrheténk,

Romod’ boltjában és a’ hűs berekben,

Barátom, eggyütt töltöttem veled.

Kis Jánosnak küldött verskísérő jegyzetéből az is kiderült, hogy bár „Vida semmit nem ért a’ festéshez”, németalföldi mestereket és kortárs festőket is őrizgetett másolati galériájában, „melly mintegy 60 széles aranyos témákban függő képekből áll.—”127

122 KazLev IX. 365. és X. 37-41.

123 BAYER 1897, I. 302.

124 KazLev XIII. 35.

125 A vers: KazLev 345-347. Keletkezéséről annyi állapítható meg, hogy az episztolát már nov. 7. előtt elkezdte és nov. 21. előtt már mutatványt is küldött belőle Helmeczynek, vö. KazLev XIII. 268. és 362.

126 KazLev IX. 55.

127 KazLev XIII. 553.

189