Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.1. Az író társadalmi státusának és életmódjának változása

volt, 1899-ig kiadatlan két fabula adta az azóta — sajnos — elveszett vagy lappangó gyűjtemény értékét.89 A verscímek önmagukért beszélnek: Juliánná nap a Pándi új házban; Jánosits úr köszöntése József napján Fóth, Palota és Veres-Egyháza bírái által; Szüreti impromptu Szilassy László Pándi új borházára 1825. stb. A kéziratos másolatok útján terjedés dicsőségét leginkább a Nyulak Instántziája Patay Pálhoz érte meg, ám Fáy legnépszerűbb verse mégis a vaskos humorú A pándi csuda lett. Teljes címén: „Több egy Fiú mint száz lány / V agy / A’ Pándi csuda/melly történt 1817-ben Augustusban / Tekintetes Pilisi és Szilasi Szilasy László Urnák, tekintetes Pest Vármegye Tábla és Akasztó Birájának, több Leány gyermekek’ születése után lelankadt reménysége felvidítására István fia születvén csupán férfi barátjai számokra írta / F. A.”90 Az ünnepelt apa Fáy első unokatestvére volt (anyját Fáy Krisztinának hívták), az anya pedig Bay Julianna, akinek Fáy névnapi verssel is kedveskedett. Az öt leány után érkezett Szilassy Istvánt „a pándi csuda” ragadványnév élete végéig elkísérte. (Egyébként utóbb még két öccse született.)

Fáy András az udvarházi klasszicizmus fénykorának tekinthető 1810-es, 1820-as években az ország legnépszerűbb írójává emelkedett.91 Noha Kazinczy sajnálta, hogy verseit nem rostálta jobban; hogy „sok fabrikai Románt és azt a’ szépen mázoló Koczebűt olvasta sokat”; és okkal kérdőjelezte meg az első magyar novellának tekintett A különös testamentom alaptörténetének eredetiségét — a Friss Bokréta visszaigazolásakor atyafiságos büszkeséggel ismerte el: „Uram Öcsém igen szép Nyelvet ír...”92 És Fáy nemcsak Széchenyi Istvánra hatott, meséivel a reform szükségességére ébresztve a nemes grófot, amit a „legnagyobb magyar” éppen Pest vármegye közgyűlésén ismert el 1838-ban,93 hanem közérthetőségének és jogos népszerűségének állított szép emléket a társadalmi paletta másik pólusáról érkezett Teszéri, azaz Táncsics Mihály is, aki 1837-ben, a megyét járva Széphalom után, de Pécel előtt említette Gombát, mint olyan helyet, amely „a literatúrai világban híres marad.”94

PÉCEL. Aki kedveli az irodalom és a művelődés históriájában a szép jelképeket, annak bízvást Pécel ajánlható az udvarházi klasszicizmus megyei műhelyei közül: a Ráday-kastély—»Szemere-kúria áthelyeződés két korszak váltását jelenti, az irodalmi klientúra értékeinek átmentésével. Mivel Szemere Pál vármegyei szolgálata alatt (1818-1829) is „kétlaki” maradt, 1829-ben pedig Pécelre vonult vissza, az ő integráló szerepe — amely nem a népszerű íróé, mint Fáy András esetében tapasztalhattuk —

89 BENKÓ 1899. (Szűts, bár nem publikálta, de maga is fordított Matthissont és Herdert, és egyes források szerint ö volt a híres Cserebogár... szerzője is.)

90 A verset (a birtokában volt másolat alapján) méltatta már Badics is: BADICS 1890, 87-88. Mi az OSZK Kt. Quart. Hung. 1923. jelzetű, autográf tisztázatot használtuk. Hasonlóképpen „tsak férfi atyafiak és barátok számokra Íratott” az a Szilassy Franciska és Patay Franciska névnapjára készült vers, amelyet Hász-Fehér Katalin a PIM Kt.-ból közölt: HÁSZ-FEHÉR 2000, 326-328.

91 Népszerűségének adatait 1. Badicsnál: BADICS 1890, 144-214. Verses műveinek kéziratos terjedésére: STOLL 2002, passim.

92 KazLev XVI. 282. és XIX. 247. Kazinczy értékelését az irodalomtörténet igazolta: A különös testamentum kerettörténete Jean Paul Flegerjahre c. regényéből (1800) származik, vö. SZINNYEI 1925, I. 40.; a „fabrikai Románok” szerzője pedig August Lafontaine, vö. BÁNRÉVY 1934, 1-18. Végül: August Kotzebue nemcsak vígjátékaival, hanem novelláival is hathatott Fáyra.

93 Vö. BADICS 1890, 246. Fáy Meséinek olvasását 1826. szept. 2-án, a Kedvcsapongásokét okt. 18-án jegyezte fel Széchenyi: SZÉCHENYI 1978, 484. és 489. (magyarul).

94 TESZÉRI 1837.

181