Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

2. Az irodalmi élet alkalmai, formái és szereplői - 2.1. Az író társadalmi státusának és életmódjának változása

analógiát indokolhatja, hogy Fáy László egyetlen nyomtatásban is megjelent melódiája, a Kinizsi Nótája (az 1822. évi Aurora első kottamelléklete), noha zongorára van hangszerelve, dallamvezetésében és kivált ékítményeiben világosan mutatja a virtuóz, hegedűre írt Lavotta-stílus hatását. (A Kinizsi Nótáját. Liszt Ferenc is feldolgozta a Zum Andenken 1. számaként 1828-ban.)81 Érdemes még megjegyeznünk, hogy mindkét Fáy fivér fia muzsikus lett. Fáy Gusztáv képzett zenész, pianista és operaszerző; míg Fáy László Gombán született Lőrinc fia megmaradt hegedűs dalszerzőnek. Mindezen analógiák és utalások sem fedhetik el azonban a tényt, hogy Fáy Lászlónak ez a dallama elveszett, és a szöveg is csupán annyi következtetést enged meg, hogy a „Deutsch” valamilyen (talán lándler-szerű?) táncdallamot takar.

Szemere Pál (akinek hallottunk eddig szonettezéséről, grófnéi emlékkönyvbe rögtönzött kádenciás verséről) itt a németes dalkultűra művelőjeként mutatkozik. S ha tekintetbe vesszük, hogy Kazinczy hét évvel korábban egy „alcaicus” óda költőjeként figyelt fel Szemerére, megérthetjük: miért tekintette a széphalmi irodalomszervező a péceli poétát az egyik legígéretesebb tehetségnek a fiatal magyar verselők között?82

Fáy András későbbi vendéglátó udvarháza azonban nem ez volt, hanem az az istállóból átalakított kis ház, amelyet apja halála (1813. május 12.) és a családi osztályegyezség (1814. június 17.) után kényszerült 1815-ben birtokba venni, miután a gombai kúria László öccsének jutott.83 Az itt összeállított és részben itt írt Friss Bokrétában (Pest 1818) — a szükségből formált erény mintapéldájaként — a ház már a horatiusi „arany középszer” alkotóműhelyeként jelent meg, szembeállítva Kismartonnal és Gödöllővel, a magyar barokk kastélyépítészet óriásaival: „Az én házam, egy domb’ oldalában, együgyű szegénységben áll nevendék fák’ árnyékában. [...] Keskeny udvarom kis kertemre nyílik. Nem jár itt Párisi vagy Amstelsdámi kertész a’ gyilkos ollóval jámbor nevendékim között; sem üveg fogházakban a’ Világ déli magzatjait nem sanyargatja. A’ szabad természet, mellyet nálam a’ mesterség soha fel nem áldoz buja kényének, szabadon uralkodik itt, ’s a’ gazda gondos ápolása alatt honi termést nyújt annak asztalára. Számos óráimat töltöm itt napjaimnak. [...] Téged ne említselek é kertem’ fénye, kedves lúgosom, te néma barátja éltem’ kis gondjainak, biztos fejtege- tője homályos óhajtásaimnak! Nyájas barátsággal védnem engem gallyaid a’ nap tikkasztó súgáraitól; ’s árnyékokban lel engem gyakran a’ hajnal’ szürkűletje, árnyékodban az est’ alkonyatja, magánosán édes álmaimmal. [...] Keskeny pajtámat, keskeny kalászadó földjeim ’s rétjeim prémezik. Szűkebben ezek mint sem gazdaggá tehetnének, ’s nem nyújtanak kamatra kincseket; de bővek arra, hogy a’ kormos szegénységtől megmentsenek, ’s bóldogaid közzé vegyítsenek te arany Középszer, testvér a’ Megelégedéssel!”84 A kisprózának (amelynek csattanójaként csak a szerelemvágy árnyékolja be a képet) ugyanez a címe: A ’ Megelégedéshez. A szálat, amely az udvarházi klasszicizmushoz köti már ekkor Fáy írását, a cím és a lugas olvasmányainak sorában kiemelten említett Berzsenyi Dániel neve jelenti: a kis vallomás ugyanis prózai

81 A Kinizsi Nótája Petőfi egyik kedvenc dallama volt, vö. MEZŐSI 1972c, 449-450.

82 KazLev IX. 584.

83 BADICS 1890,81-83.

84 FÁY 1818, 114-116. A kötetet gr. Ráday (III.) Pál feleségének („a’ Magyar Literatúra eggyik Barátnéjának”), br. Prónay Ágnesnek dedikálta a szerző.

179